Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)
Mészáros Borbála: A helyi sajtó szerepe a főváros környékén : Kispest-Szentlőrinc, 1895–1918 137-157
A HELYI SAJTÓ SZEREPE A FŐVÁROS KÖRNYÉKÉN megvették a lapot megindító majd csődbe jutott Sepertől. Szintén fenntartó társaság alakulásáról számol be a Társadalmi Lapok 1899-ben, amely így az anyagi háttért biztosításával bátrabban beleszólhatott a közügyekbe. 40 4. Az anyagi feltételek biztosítása A kis, helyi vonatkozású lapoknak komoly problémát okozott a lapfenntartás, hiszen csak a helyi, újságolvasó közönség támogatására számíthattak. Fokozott mértékben jelentkezett ez a főváros közvetlen közelségében, ahol az olvasó emberek a fővárosi gazdag és olcsóbb lapterméséből válogathattak, s gyakran kifogásolták a helyi négy oldalas lapok drágaságát 41 . „... a tudatlanok a fővárosi napilapok után taksálják az előfizetést, nem akarják azt megérteni, hogy a fővárosi lap 50 ezer példányban jelenik meg, a vidéki pedig 500 példányban és a költség itt is, ott is egyforma.'" - panaszkodott a Kispest Hírlap 1916-ban. Az előfizetők számáról, ill. a lapok példányszámáról igen keveset tudunk, hiszen az a szerkesztők és kiadók legféltettebb titkai közé tartoztak. A lapokban megjelenő elszórt adatok igen különböző mennyiségre utalnak, s a dicsekvés vagy éppen az önsajnáltatás miatt felfelé vagy lefelé torzíthatnak. Az újságokban talált szórványos említések szerint a kispesti lapok példányszáma néhány száz körül mozgott, a legtúlzóbb említések két esetben 2 ezret, egyszer 3 ezret ill. 5 ezret jelölnek meg. A megjelenő példányszámok azonban koránt sem fedték a tényleges vevők számát. Az újságokban visszatérő panasz, hogy nagy számban vannak a hátralékos előfizetők, sokan több negyed évig is járatják a lapot, a nélkül, hogy fizetnének. Az előfizetési felhívás a lapok állandó rovata, amelyben többnyire udvariasan és tapintatosan figyelmeztetik a hátralékosokat. A végsőkig küzdenek az előfizetőkért, több fizetési elmaradás után is küldik a lapot, hátha mégis meggondolja magát az olvasó. Általában úgy próbálják megközelíteni közönségüket, hogy indulásként 2-3 ingyenes mutatványszámot küldenek szét a községben, előfizetésre szólítanak fel. A legtöbb lapnál az előfizetési szándék jelzése furcsán, negatív módon történik: vagyis ha az illető nem küldi vissza a lapot, akkor előfizetőnek tekintik. így alakul ki egy Játens előfizetői tábor", amely kihasználva az újság kényszerhelyzetét elfogadja a lapot, de soha nem fizet. Az előfizetőket különböző kedvezményekkel csábították gyakran a lapok. Bizonyos mennyiségű ingyenes hirdetési lehetőséget, ingyenes mellékletet ígértek, kedvezményt a helybeli fogorvosnál vagy fényképésznél. Meyer Ernő, nyomdatulajdonos lapja pl. közigazgatási népirodát állított fel, ahol az előfizetőknek kedvezményes árért segített beadványok, szerződések megírásában jogi tanácsadásban. 42 40 7=1/12. 41 Az egyes számok árát összehasonlítva a korabeli fővárosi lapokéval azt tapasztaljuk, hogy a kispestiek akár kétszer-háromszor drágábbak. 1905-1910 körül a kispesti lapok ára 10-20 fillér között mozgott, ugyanebben az időben Pesten 4-8 fillérbe kerültek a következő nagypéldányszámú napilapok: A Nap, Népszava, Budapesti Napló, Az est. Az újság. 42 16=11/22. 151
