Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)
Mészáros Borbála: A helyi sajtó szerepe a főváros környékén : Kispest-Szentlőrinc, 1895–1918 137-157
A HELYI SAJTÓ SZEREPE A FŐVÁROS KÖRNYÉKÉN A vidéki sajtó feladata tehát elsősorban a helyi érdekek képviselete, a helyi problémák feltárása, „ösztönözni a közügy terén való összműködésre" 10 . Azonban a kortárs panaszok szerint sok helyi lap „ha csak nem személyeskedik, nagyon kevés szemügyet vet a saját vidéke érdekeire, inkább a gasteini fej edeimi találkozásról nyújt nagyérdekű leleplezéseket s hűségesen referál arról, mi történik Budapesten.," 1! A másik szélsőség, ha „ a lapnak az a szisztémája, hogy négy oldalon aránytalanul sok helyi eseményt ad, míg a belföldi és külföldi eseményeket pár soros távirat alakjában ismerteti. " n Ebben az esetben ugyanis a közönség kénytelen még egy fővárosi lapot is járatni, ha tájékozott kíván lenni az ország és a nagyvilág eseményeiben, a pusztán vicinális vonatkozású lap pedig jóval szűkebb olvasótáborra számíthat. Thurzó szerint különösen a főváros és a nagyobb vidéki városok közvetlen közelében fekvő települések sajtója áll gyenge lábakon a konkurencia közelsége miatt. „...a nagyvárosi sajtó túlságos közelsége egyszerűen lehetetlenné és feleslegessé tesz minden komolyabb helyi újság csinálási kísérletet. A fővárosi lap olyan hamar ott van, hogy a helyi lap nem veheti fel a versenyt... Világos, hogy az ilyen helyeken az úgynevezett helyi sajtónak nem lehet más feladata, mint a maga szerény kis létezésével dagasztani a lokálpatriotizmus önérzetét, a maga szűkmellű presztízsével támogatni a helyi érdekeket... és lehetővé tenni egy-két tisztességes polgárnak az újságírói szabadjegyet. '" ' 3 Szuburbanizáció és az elővárosi sajtó kezdetei A XIX. század folyamán a magyar főváros népessége megtízszereződött, s a nagy mértékű urbanizáció a környező területek és települések sorsát sem hagyta érintetlenül. A XIX. század elején még zömmel mezőgazdasági területként hasznosított városkörnyék új funkciókat kapott: egyrészt a pesti polgárság nyaralási helyszínéül szolgált, telepek keletkeztek a korábban lakatlan területeken, másrészt régebbi falvakhoz kapcsolódóan. Azonban sokkal inkább jellemző volt a kispolgárság, szegényebb rétegek fővárosi drága lakbér és élelmezés elöli menekvése a városkörnyéki községekbe vagy újonnan alakuló telepekre. 14 A fővárosi kitelepülőkhöz hasonló mennyiségben érkeztek a vidéki bevándorlók, akik a századfordulón már nem a főváros, hanem környékének lakosságát gyarapították. Az elővárosok népessége 1890 és 1910 között 337 %-kal nőtt, míg a főváros csak fele ekkor gyarapodással dicsekedhetett. 15 A városkörnyék erre az időszakra elveszítette korábbi agrárjellegét, s zömmel munkás, iparos, kereskedő, közalkalmazotti- tisztviselői rétegeknek adott otthont. Ezen városkörnyéki társadalmak tehát korszakunkban még meglehetősen fiatalok voltak: értve ezen a zömmel fiatal, többgyermekes családokat (a népesség 70-80 %-a negyven év alatti 16 ) ill. a gyors bevándorlás következtében (a helyben születettek 0 FELEKI 1884. 1 SZOMAHAZY 1885. 2 THURZÓ 1928. 13. 3 THURZÓ-KASS 1928.37-38. 4 BÁCSKAI-GYÁNI-KUBINYI 2000. 189. 3 Budapest története IV. 581. 6 Uo. 580. 139
