Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)
Székely Zoltán: Egy félbe maradt Pest-Buda mappa a reformkorból : adalékok Hofbauer Nepomuk János Pest-Buda vedutáihoz 79-89
SZÉKELY ZOLTÁN a nádor pártfogását, akitől alkalmasint pénzügyi segítséget is remélt. Az album további sorsa azonban arról tanúskodik, hogy bizodalmában csalatkoznia kellett. Mindazonáltal a nádorral való kapcsolata Hofbauer számára a császári család más tagjaihoz is megnyitotta az utat. A győri mesternek ugyanis egyrészt az a magas szerencse jutott osztályrészül, hogy Károly főherceg részére átengedhette a Pest-Buda mappa tervezett második lap-jának előkészítő rajzát; másrészről a trónörökös Ferdinánd főherceg emlékkönyvébe kapott megrendelést egy vedutára - ez utóbbi kapcsán nemcsak a megbízó magas személye töltötte el büszkeséggel Hofbauert, hanem az a tudat is, hogy műve a monarchia legkiválóbb művészeinek rajzai közé fog kerülni. 18 Visszatérve a látkép-albumra, még egy, a pályázatokkal kapcsolatos írott forrást használhatunk fel. A rajziskolai állásra folyamodók anyagát, próbarajzaikkal egyetemben a városi magisztrátus ugyanis továbbküldte a Helytartótanácshoz, bírálat végett. E helyütt egy listát készítettek a beérkezett rajzokról, amely egyben a kormányszék illetékese által összeállított bírálatot is tartalmazta. A Hofbauer beküldte lapokról felfektetett lajstrom 9., 10. és 11. tétele alatt található a Rákos mezeje felől felvett Pest-Buda látkép. A Helytartótanács illetékese a természet után készült litografált vedutát három példányban, fekete, szépia és színes változatban vehette kézbe, megállapítva, hogy azok tökéletesen jók és különösképpen igazolják alkotójuknak mind készségét, mind ízlését. 19 A Pest-Buda mappa első lapja tehát kétséget kizáróan megjelent és a leírás nyomán könnyen azonosítható. A Pest-Budát a Rákosmező felől, a próbavasúttal ábrázoló látkép ma két változatban ismert, melyek csupán méretükben és színezésükben különböznek. A nagyobbik mérete 540x777 mm, míg a kisebbiké 475x724 mm. Hofbauer mindkét lapot a legmélyebb tisztelettel fy A ' Nemes Magyar Nemzetnek" ajánlotta, amelyeken magyar illetve német felirat határozta meg a témát: „Pest és Buda fővarosaknak képe, Rákos mezejéről véve, az ugyanott próbára felállított Vasútnak rajzolatjával". 20 A szignatúrából az is kiderül, hogy a látképet Hofbauer vette fel s rajzolta, 21 míg Eduard Gurk „metzette" rézbe. 22 A lap sajátos ötvözete a vedutának, a kortárs eseményábrázolásnak és a történeti tájképnek. Az előtér bal oldalán - miként az előfizetési felhívás fogalmaz - „egy nemes szellemű hazai vállalkozás nevezetes emléke", a kőbányai téglagyárakból és kőfejtőkből Pestre vezető „próbaként épített állandó vasút' látható. A vasutat működés 18 Lásd: all. jegyzetet. 19 MOL, Helytartótanács, Departamentum Scholarum Nationalium, 1776-1848, C 69, 446. csomó, 8. kútfő, 1829: „9., 10., 11. Ansichten von Felde Rákos auf Pest und Ofen. Litographirt nach der Natur in 3 Abdrücken, Schwarz, Sepia und illuminirt, volkommen gut, und diese Zeichnungen bewähren besonders sowohl die Fertigkeit als den Geschmack ihres Bearbeiters." 20 A dedikáció német szövege: „Ansicht von Felde Rákos auf Pest und Ofen, nebst der dort zur Probe erbaut gestandenen Eisebahn". 21 Hazai Művészség, és Mesterség. Hasznos Mulatságok 39 (1828). 305-306 szerint a metszet előképéül szolgáló rajzot, amely Hofbauernek „9 hónapi fáradságos munkájába került", a cikk megjelenésének időpontjában fejezte be. 22 Eduard Gurk (1801-1841), festő, rézmetsző és litográfus. A bécsi akadémián tanult, számos magyar vonatkozású műve ismert. 82
