Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)
Székely Zoltán: Egy félbe maradt Pest-Buda mappa a reformkorból : adalékok Hofbauer Nepomuk János Pest-Buda vedutáihoz 79-89
EGY FÉLBE MARADT PEST-BUDA MAPPA A REFORMKORBÓL közben láthatjuk, a felfüggesztett kocsik éppen építőanyagot szállítanak. Az előteret ezenkívül még számos staffázsalak tölti ki, akik a korabeli Pest-Buda társadalmáról szinte teljes körképét nyújtanak: „kölömbféle rendű embereknek hív ábrázolatjai, az ugrató lovagok, kotsizó Uraságok, bámuló parasztok, katonák, sétáló 's vándorló személyek, szemlélő asszonyságok". 23 A széles horizontú látványt a budai hegyek párába vesző, alig tagolt vonulatai zárják le, amelyekre élesen rajzolódnak rá Pest és Buda sötét kontúrjai. A veduta itt csupán festői motívumként jelenik meg, a hangsúly az előtér történéseire esik: mindebben Hofbauer a városlátkép műfaji hagyományainak átértelmezésére törekedett. 24 A látkép középterét „a nemes elődeink, hőseink és pannóniai hazafiak révén híres, történelmi eseményekről nevezetes" Rákosmező tölti ki. A Prospect imént idézett lelkesült kifejezése arra utal, hogy Hofbauer tudatosan választotta ki a pesti látképek esetében szokatlan nézőpontot s ebben a próbavasút aktualitása mellett ugyanolyan, ha nem nagyobb szerepe volt a táj históriai vonatkozásainak. Ezt erősíti, hogy a Helytartótanácshoz 1829. július 8-án benyújtott folyamodásában - amelyben érveit pontokba szedve próbálta a legfőbb kormányszéket a győri állás kapcsán a számára kedvező döntés irányába befolyásolni -, annak is 3. pontjában a kiadás alatt álló rajzait a történeti tájkép {Historisch-Landschaftliche Zeichnungen) kategóriájába sorolta. A hazai, történelmi nevezetességű helyek a felvilágosodás nyomán kibontakozó országisme-reti kutatásoknak köszönhetően kerültek a közérdeklődés és ezzel együtt a tájfestés és -rajzolás látóterébe. Elsősorban a középkor emlékét felidéző romok váltak témává, amelyek azonban nem csupán a romantikus érzelmek felkeltésére voltak alkalmasak, hanem egyben a polgári értelemben vett nemzeti identitástudat formálását is szolgáltak. Ez utóbbira a nemzeti közösség történetét döntően befolyásoló helyek s emlékek voltak a legalkalmasabbak. A Pest alatti Rákosmező ilyen históriai nevezetességű helyszín volt, ahol a XV-XV1. században számos országgyűlést tartottak, közöttük azt is, amelyen Hunyadi Mátyást - kinek uralmát az ország múltjának egyik legfényesebb fejezeteként tartották számon - királlyá választották. Rákosmező és országgyűlései egyben a nemesi közgondolkodásban is fontos szerepet játszottak, amennyiben a nemesi rend - a központi, királyi akarattal szemben is érvényesülő - hatalmát és sorsformáló erejét reprezentálta. A reformkor - melynek politikai életében, hosszú szünet után, ismét a rendi országgyűlések váltak az egyik meghatározó fórummá - hazafias légkörében egyre nagyobb igény mutatkozott a történeti témákra s így a történeti tájra is: Hofbauer lapja erre az elvárásra reagált. Másfajta kívánalmaknak felelt volna meg a mappa következő lapja a staffázsalakokkal élénkített szüreti jelenet ábrázolásával, amely azonban - tudtunkkal - sohasem jelent meg sokszorosított formában. Mindazonáltal az előfizetési felhívásban szereplő leírás mégis lehetővé teszi a kép azonosítását Hofbauer egy be nem fejezett és a Kiscelli Múzeum gyűjteményében őrzött rajzával. 25 A 460x720 mm-es akvarell előterét a budai Szőlőhegy egyik dombháta tölti ki, amelynek mozgalmas zsáner23 Hazai Művészség. Hasznos Mulatságok 50 ( 1829). 393-395. 24 GALAVICS 1980b. 146. 25 Hofbauer János: Szüreti mulatság. BTM, Kiscelli Múzeum, Itsz.: 16.306. Akvarell, papír, 46x72 cm. Jelzett balra lent (a hordón): J. H./831 83
