Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)
Rostás Péter: A kiscelli trinitárius kolostor átalakítása katonai célra, 1784–1806 7-66
A KISCELLI TRINITÁRIUS KOLOSTOR ÁTALAKÍTÁSA KATONAI CÉLRA (1784-1806) ségben nem tér el az épületrész az északi folytatástól. 248 A teljes melléképületsor belső tagolása eltér a mai állapottól, ami különösen a mai, az udvari oldalon látható barokk nyíláskeretek származásával kapcsolatban vet fel kérdéseket. Az első emeleti alaprajz fontos adata, mert vonatkoztatható a mai állapotra, a padlóburkolatok feltüntetése. A folyosókon kék színnel jelölték a kelheimi lapokat, rózsaszínnel a téglaburkolatot és halvány barnával a szobákban látható deszkapadlót. 249 További érdekes, a maitól eltérő vonása az emeleti alaprajznak, hogy a keresztszárny nem megy ki a keleti traktus keleti faláig, hanem ugyanúgy, mint a földszinten, a folyosó felől zárt cella található itt. 250 A földszinti valamint az első és második emeleti alaprajzok arról is felvilágosítást adnak, hogy a zárt udvar északi oldalához ragasztott, az 1940-es évekig álló toldaléképítményben szintenként két-két helyiségben a legénységi konyhákat rendezték be. A legénység illemhelye a földszinten az első és második emeleten az északi folyosó nyugati végében helyezkedett el, a tiszti illemhelyek a keleti traktus déli utolsó helyiségében voltak mindkét szinten. A kiscelli laktanya történetét 1806 végéig, a kolostor és templom ma ismert legkorábbi, biztosan datálható felmérési terveinek készítéséig, az épület tüzérségi raktárként való igénybevételéig követtük. Az épület további sorsát e helyütt nem tárgyaljuk, csak megemlítjük, hogy valószínűleg már 1806 legvégén - 1807 elején lábadozó katonák részére vették igénybe az épületet. 251 1808-1809-ig funkcionált hadikórházként, majd újra lőszerraktárként, illetve 1810-ben részben és egy ideig ismét katonai ruharaktárként. 252 248 Ezt az épületrészt minden bizonnyal Schmidt Miksa alakíttatta át oly módon, hogy az udvar felőli falakat beljebb hozva s erre nagy kapunyílásokat vágva tágasabb kocsiszínt építtetett, a nagy kapuk közti falsávok elé pedig gigantikus atlaszszobrokat helyezett. 24K> Ennek az alaprajznak a figyelembevételével tartották meg az I. emeleti keleti traktus szobáiban az eredeti deszka- és téglaburkolatok megmenthető részét a 2003-ban lezajlott felújítás során. 2M) Bertalan feltételezését elfogadva, mely szerint a földszinten, ahol tehát ma sem fut végig a keleti homlokzatig a keresztszárny folyosója, valamilyen nagyobb helyiség lehetett, esetleg az ide a korábban megépített nyugati traktusból áthelyezett refektórium, valószínűsíthetjük, hogy az emeleten is egy nagyobb helyiség volt a keresztszárny tengelyében, a középrizalitban (BERTALAN 1942. 24). 251 Ebből az évből sajnos csak igen kevés adat maradt fenn a Főhadparancsnokság iratanyagában. Csupán a mutatőkönyvi bejegyzésre támaszkodhatunk, mivel sem az iktatókönyv, sem az irat nem maradt fenn. „Kleinzell" címszó alatt ezt a bejegyzést találjuk: „Etablirung der dortigen Käsern zu einem Reconvalescenten haus und bestimmung des Aufferbergischen Hptm. Jakab zum Komandanten.". 2í2 A Tüzérségi Főszerhivatal (1809-től ismét Artillerie Hauptzeugamt a neve) iratanyagából ebből az évből csak a mutatókönyv maradt fenn, melyben ezt a bejegyzést találjuk „Ofen" címszó alatt: „Belegung des Zeller Gebäudes mit dort. Gut., nach dem es von Kranken geleeret und gereiniget seyn wird." (Kriegsarchiv, Artillerie Hauptzeugamt 1809, mutatókönyv, „Ofen Ort" címszó). A Haditanács ruházati és felszerelési ügyosztálya 1810 júliusától októberéig folytatott levelezést a Tüzérségi Főszerhivatallal és a Magyarországi Főhadparancsnoksággal a Kiscellben elhelyezett ruhakészlet raktározásáról. (HKR 1810, Dep. E. 7-1.) 63
