Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)
Rostás Péter: A kiscelli trinitárius kolostor átalakítása katonai célra, 1784–1806 7-66
A KISCELLI TRiNITÁRIUS KOLOSTOR ÁTALAKÍTÁSA KATONAI CÉLRA (1784-1806) 1801-ben a Kiscellben őrzött francia hadifoglyok visszanyerték szabadságukat: február 11-én a Magyarországi Főhadparancsnokság jelentette a Haditanácsnak, hogy Kiscellből a tiszteket három oszlopban elindították Belső-Ausztriába a fogolycserére. 205 1801-1806: ruharaktár, fogda, majd tüzérségi lerakat Kiscellben 1801. április 14-én a Helytartótanács átiratban továbbította a budai magisztrátus azon kérelmét, mely szerint a Budára irányított nyolc gyalogos századból kettőt vagy hármat Kiscellben szeretnének elhelyezni, legalább addig, amíg az épület további sorsáról nem jön létre megegyezés. 206 A Főhadparancsnokság válasza erre április 22-én az volt, hogy a kiscelli kaszárnya túlságosan messze van a város(ok)tól, az épületben vízhiány van, az élelmezést is csak egy odatelepített markotányossal lehet megoldani és az eddig ott elhelyezett legénység egészsége károsodást szenvedett, amelynek nem kívánnak két újabb századot kitenni, azaz elutasították Buda kérését. 207 Egy távol eső, jól védhető helyen, de mégis kb. csupán egy óra járóföldre Budától kiválóan alkalmas volt a kiscelli épület a francia hadifogoly-tisztek, majd ezek távozása után őrizetesek elhelyezésére. 1801. május 20-án a Sztáray-ezred egy „főorvost" (Oberarzt) kért a nádor huszárezred (Palatinal Hussaren Rgt) Kiscellben fogva tartott beteg katonái mellé. 208 Május 22-én egy dandárparancsnokot küldtek ki Kiscellbe, aki jelentette, mennyi ruhára és csizmára van szüksége az ott fogva tartottaknak; hogy közülük hatot a budai helyőrségi kórházba szállítottak, illetve a kiscelli örszázad kérésének megfelelően egy orvost (egy alorvost) kiküldtek, valamint, hogy kaszárnya-felügyelőként szükség lenne egy olyan tizedesre vagy őrvezetőre (Korporai oder Führer), aki jól beszéli a magyar nyelvet. 209 Utóbbi igényt úgy elégítették ki, hogy a kiscelli laktanya és a pesti invalidus palota (gránátos kaszárnya) felügyelői helyet cseréltek egymással: Haynal Pestre, Hauer Kiscellbe költözött. 210 Hauert 1803-ban a pesti Újépületbe helyezték át, mivel „a kiscelli laktanyát 1802ben teljesen kiürítették". 211 1803. június 4-én Alvintzy utasította a budai Műszaki és Erődítési Igazgatóságot, hogy - pótolva a mulasztását - közösen készítse végre el a 205 HKR 1801, Protokoll, Dep. L. 305. 205 G.C. 1801, Protocollum, 1,816. 207 G.C. 1801, Protocol lum, 1,816. 208 G.C. 1801, Protocollum, 1,2099. 209 G.C. 1801, Protocollum, 1,3048. 2,0 G.C. 1801, Protocollum, 1,5048. Szeptember 17-én terjesztette elő ezt ajavaslatot az erődítési igazgatóság, amit szeptember 23-án hagyott jóvá a Főhadparancsnokság. 211 Hauert 1803. január 29-én bírósági eljárás mentette fel egy Kiscellben, felügyelősége alatt történt lopásért való felelősségre vonás alól (az irat 1803 októberi másolata: G.D. 1. doboz). A Főhadparancsnokság elrendelte, hogy a műszaki igazgatóság az épület „belső folyosójára vezető" és a „a felső emeletre vezető, a lépcsőnél lévő" ajtónyílásokat deszkáztassa be. Kiscell 1802-es kiürítéséről mindössze egy 1805-ös iratból tudunk: a Műszaki Igazgatóság január 5-én kérvényezi Hauer áthelyezését az Újépületből a pesti invalidus palotába, és ebben az előterjesztésben ismertetik Hauer kaszárnyafelügyelői pályafutását 1797-től (G.D. 4. doboz, 28-29. pag.). 47
