Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)
Kókay György: Dokumentumok a volt királyi palota északi bővítésének előzményeiről 275-297
Kókay György DOKUMENTUMOK A VOLT KIRÁLYI PALOTA ÉSZAKI BŐVÍTÉSÉNEK ELŐZMÉNYEIRŐL A volt királyi palota építéstörténetének egyik vitatott - máig nem tisztázott - pontja a dunai homlokzati terv jóváhagyásának kérdése, amelynek megválaszolásához a Magyar Országos Levéltárban folytatott kutatásaim legújabb eredményei alapján a következőkkel kívánok hozzájárulni. A feltárt forrásanyag Hauszmann Alajosnak - most első alkalommal publikált - előterjesztése báró Bánffy Dezső miniszterelnökhöz a „Királyi palota folytatólagos építése" tárgyában. (/. melléklet). Az előterjesztésben Hauszmann javaslatot tesz saját tervének elfogadására, hangsúlyozva annak előnyeit Ybl Miklós 1885-ben készült tervével szemben. „A két tervnek - írja - egymással való összehasonlításából azonnal szembetűnő ama nagy különbség és előny, mely a nagyobb terv végrehajtása mellett szól." A tervek az előterjesztés levéltári anyagából sajnos hiányoznak, így azok Ybl Ervin és Hauszmann Alajos műveiből származnak. (2. és 3. melléklet) Hauszmann 1912. évi monográfiájában megemlíti, hogy terve „megnyerte Bánffy Dezső báró miniszterelnök tetszését, aki kegyes volt annak megvalósítása érdekében Ő császári és apostoli király felségének előterjesztést tenni és a művezetőnek magánkihallgatásra a legfelsőbb engedélyt kikérni..." A feltárt forrásanyag tanúsága szerint azonban a miniszterelnökség nem „tetszéssel", hanem kritikával fogadta az előterjesztést (4. melléklet), amelynek alapján Bánffy olyan tervezetett terjesztett Ferenc Józsefeié, „amely legfelsőbb elhatározásként" lényegében Hauszmann javaslatát elutasítja. Amikor elrendeli, hogy „budavári palotámnak dunai homlokzata a néhai Ybl Miklós műépítész által készített tervek és költségelőirányzat alapján építtessék..." (5. melléklet) Ezt annál is inkább megtehette, mert Ybl Miklós tervét a király még 1885-ben jóváhagyta. Ennek ellenére Hauszmann tervét Ferenc József végül is elfogadta és a palota bővítésével kapcsolatos alapkőletétel ünnepélyes keretek között 1896. június 6-án megtörtént. (<5., 7. és 8. melléklet) Hogy milyen érvek alapján változtatta meg Ferenc József legfelsőbb elhatározását, arra a kutatás eddigi eredményei még nem adták meg a választ. Feltételezhető azonban, hogy Ybl Ervin álláspontja áll legközelebb az igazsághoz, amikor megállapítja: „Ybl terve nem valósult meg, de az udvartartásnak végül mégis szüksége lett az egész terület kihasználására. Hauszmann-nak tehát Ybl első megoldásához kellett visszatérnie a palota északi szárnyának a délivel azonos kiépítéséhez, középen a nagy kupolával". Ybl ugyanis már 1883-ban Tisza Kálmán miniszterelnök hozzájárulásával alternatív terveket készített a királyi palota bővítéséhez, amelynek A) változata „A palota hosszmegoldása a dunai fronton" címet viselte. Ybl Ervin 1956 évben megjelent művében megfogalmazott feltételezését a Budapest Főváros levéltárában végzett kutatásaim végül is igazolták. A budavári palota építési bizottsága 1897. június 25-én tartott ülése jegyzőkönyvének tanúsága 275
