Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Holl Imre: Művelődéstörténet – középkori régészet és az első kiállítás 261-274

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - KÖZÉPKORI RÉGÉSZET ÉS AZ ELSŐ KIÁLLÍTÁS 9. kép. Az V. terem részlete, az erkély kiugróban középkori teritett asztal kat minden területen szűk körre korlátozva céljait (egyes kérdéseket feudális-polgári szemléletűnek bélyegezve), és ez nyilvánult meg az említett terv esetében is. A magyar királyok palotái, vagy a középkori magyar város

13 kutatása sem történeti, sem A kor hivatalos történésze, Molnár Erik szerint a város német eredetű, csak annyiban tekinthető magyarnak, amennyiben a falvakból beköltöző jobbágyok és kézművesek jelenlétét értjük. A középkori várostörténet kutatását ez évekkel vetette hátra - szemben a lengyel régészettel. Gerevich Lászlótól még a 60-as években is azt kérdezte az Akadémián Molnár Erik: Miért nem végez faluásatást a Régészeti Intézet? Kelet-Németországban a középkori város kutatása helyett ennek szláv gyökereit kellett keresni; Erdélyben az egész későközépkor a magyar vonatkozásai miatt szorult háttérbe a legutóbbi évtizedig. Szlovákiában felemás helyzet alakult ki: volt későközépkori régészet, csak a magyar elnevezések említését kerülték ki. 271