Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)
Kis Péter - Petrik Iván: Budapest középkori történetére vonatkozó források összegyűjtésének évszázados múltja 235-259
BUDAPEST KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉRE VONATKOZÓ FORRÁSOK ÖSSZEGYŰJTÉSE ekkor került kapcsolatba először a városok, és különösképpen Budapest középkori történetének kutatásával, amelynek utóbb monográfusa, elismert és kiváló kutatója lett. A munka nagy intenzitással kezdődött meg, és a terveknek megfelelően meglehetősen feszített munkatempóban folyt 96 . Ennek köszönhetően 1955 végére (vagyis két év alatt) befejezték a Diplomatikai Levéltár átnézését. 11955 cédula készült az anyagról, azaz nagyjából minden tizedik oklevél tartalmazott Budapest középkori történetére vonatkozó adatokat. 97 A munka ezek után lelassult. A filmtári anyag átnézése eleve időigényesebb volt, valamint a csoport létszáma is csökkent. Az 50-es évek végén már csak két, majd egy munkatárssal folytak a kutatások. Ennek ellenére 1959-ben befejeződött a Magyar Országos Levéltárban található anyagok átvizsgálása, vagyis elkészült az az oklevélkataszter, amely alapján neki lehetett volna állni az oklevéltár kiadásának. Igaz ugyan, hogy a forrásbázist tovább kívánták bővíteni külföldi levéltárak átvizsgálásával, és erre voltak is kísérletek, de a szervezési nehézségek, valamint az anyagi lehetőségek végül is lehetetlenné tették a jelentősebb kutatásokat. Mályusz tervei szerint Csehszlovákiában, Romániában, Ausztriában és Lengyelországban is folyt volna forrásfeltárás, 98 de, ezekből tervekből csak az erdélyi kutatások valósultak meg részben. 99 Mindenesetre 1959 végére az akkor elérhető levéltári anyagok átnézése befejeződött, ezzel párhuzamosan megtörtént a kézírásos cédulák átgépelése, azaz lezárult a forrásfeltárás első nagy fejezete. Az 50-es, 60-as évek fordulóján néhány, az események menetére döntően ható, fejlemény a forrásfeltárás és a forráskiadás ügyének háttérbe szorulását okozta. Gerevich László 1961-ben a MTA Régészeti Kutatócsoportjához távozott a BTMből 100 , és, bár megtartotta irányító szerepét a „Budapest története" munkálataiban, a BTM-ben folyó munkákra már nem tudott jelentős hatást gyakorolni.' 01 Talán erre 95 1954-ben 2052 munkaórában 36597 oklevelet néztek át (azaz nagyjából 18 oklevelet óránként). Ez némiképp „gyengébb", mint az eredetileg egy oklevél átnézésére tervezett 2 perces átlag (3,3 perc), de még így is szinte alig hihető gyorsaság. 97 BTM Adattár M 222-81. A Budapest Története kutatások terve. Középkori csoport. [1955.] 98 BTM Adattár M 222-81. Jegyzőkönyv a Budapest Története Szerkesztőbizottság 1959. II. 26-i üléséről. 99 1960-ban Gustav Gündisch és Jakó Zsigmond folytatott kutatásokat Erdélyben. Jakó átnézte a gyulafehérvári, sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, marosvásárhelyi és nagyváradi levéltárakat, és erről a következőképpen számol be: „Utaimnak eredménye, különösen az oklevéltár szemszögéből nézve, nem áll egyenes arányban a beléjük fektetett energiával, idővel és pénzzel. [...] Ezeknek [ti. az átnézett okleveleknek] nagy többsége is azonban a legkisebb olyan vonatkozást sem tartalmazza, mely Budapest oklevéltárát érdekelhetné. Hihetőleg a szerkesztőbizottság is számolt azzal, hogy az általam bejárt levéltárakban nagyobb számú és lényegesebb anyag aligha remélhető. Útjaim legfőbb eredménye talán éppen az, hogy ebben a tekintetben most már tiszta képet nyújtottak a dolgok tényleges állásáról." BTM Középkori Osztály, Beszámoló a Budapest történetének oklevéltára c. kiadvány részére a R.N.K. területén végzett levéltári kutatásokról. Jakó Zsigmond 55 db cédulát készített Erdélyben. 100 K.VÉGH2003. 112. 101 Gerevich Lászlót tekinthetjük a „Budapest története" megírása kezdeményezőjének, és elkészültéig legfőbb mentorának. A munkatársak gondos kiválasztása, a politikai hatalommal való elfogadtatásuk, munkájuk „védelme" minden bizonnyal elsősorban az ő érdeme volt. 253
