Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Kis Péter - Petrik Iván: Budapest középkori történetére vonatkozó források összegyűjtésének évszázados múltja 235-259

BUDAPEST KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉRE VONATKOZÓ FORRÁSOK ÖSSZEGYŰJTÉSE várnagy említése), Buda, Pest stb. köztörténetét világítják meg (pl. ostromát), hosszabb oklevelek vonatkozó részei. 3.) Szövegükből csak egy adat érdekes: az előbb említett személyek, intézmények, testületek a Főváros környékén kívüli birtokai és ügyei, itt csak az esetlegesen előforduló Budapest területéhez köthető személyek a fontosak. 4.) Hiteles helyi kiadványok (pl. budai káptalané), ha nem Buda vagy Pest stb. területén járnak el. E kategóriáknak az a lábbi közlési módok feleltek meg. 1.) Teljes szövegű másolat. 2.) Bő regeszta (a dátum és a vonatkozó részek latin eredetiben). 3.) Rövid tartalmi kivonat, (1912-1938 között a tartalmi szempontból ide sorolható oklevelekről is bő regeszta készült) a következő adatokkal: kiadó, a birtokos testületek, birtok neve, a birtokos képviselője (ha Budapest területén élt), dátum (latin eredetiben), jelzet, apparátus, okmánytári hivatkozás. 4.) Az előzőnél is rövidebb kivonat.

42 A munka volumenéről leginkább az eleinte évenként, később néhány éves periódusonként benyújtott jelentések alapján lehet képet alkotni. 1918-ban a gyűjtemény 44 levéltárból

43 származó 1352 darabból állt. Az I. világháború utáni esztendőkben, amikor a munkálatok lelassultak, további hét levéltárban folyt a kutatás, kb. 624 másolattal gyarapították a kollekciót.

44 1932-ben a mennyiség kb. 3800 db-ra nőtt (97 levéltárból úgy, hogy 61 levéltárat teljesen átnéztek.),

45 1937. és 1940. között pedig 539 másolat és regeszta készült el.

46 Más oldalról nézve: a szóba jöhető levéltárak nagy részét átkutatták. Ezt egy 1937-ben készült kimutatásból lehet látni, amely szerint a trianoni határokon belül 40, az elcsatolt területeken 18, külföldön pedig 27 levéltár, illetve közgyűjtemény feltárását nem kezdték meg, vagy nem fejezték be.

47 A gyűjtés első, Csánki által irányított szakaszának eredményei a feladat nagysága miatt természetesen nem voltak, nem lehettek minden igényt kielégítők. Egyrészt a munkatársak (Gárdonyi, Ányos) véleménye szerint az összegyűlt anyag hiányos volt, még az Árpád-korra nézve is. Ez nemcsak a célba vett nagy számú külföldi vagy 42 BFL XV. 12. 1. d. 3. t. 38. sz. és mellékletei. Minden bizonnyal a kéziratos gyűjteményt használó kutatók munkáját volt hivatva megkönnyíteni az, hogy a másolatok nagy részénél vörös tintával írták a regesztákat és az apparátust, kékkel pedig a latin szöveget, akár teljes szövegről volt szó, akár a kivonatban szereplő eredeti részekről. 43 Ebben az időszakban kb. 480 levéltár lehetett (a történelmi) Magyarországon. L. Franz ZIMMERMANN: Über Archive in Ungarn. Ein Führer durch ungerländische und siebenbürgische Archive. Archiv des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde. Neue Folge Bd. 23 ( 1891 ), 617-746. Természetesen e mintegy félezres számba azok a levéltárak is beleértendők, ahol középkori anyag egyáltalán nem volt. 44 ÁNYOS 1923-1924. 672-673. 45 BFL XV. 12. l.d. 3. t. 12. sz. 46 BFL XV 12. 1. d. 3. t. 55. sz. 47 BFL XV 12. 1. d. 3. t. 16. sz. Itt természetesen figyelembe kell venni, hogy nagyobb levéltárakban (p. a MOL), az anyag nagysága miatt folyamatos volta feltárás, illetve a másolás. 243