Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Nagy Ágnes: Városnegyedek életciklusa : lakáselosztás – társadalmi rétegződés 179-214

VÁROSNEGYEDEK ÉLETCIKLUSA - LAKÁSELOSZTÁS - TÁRSADALMI ÁTRÉTEGZŐDÉS rendszerből adódhatott: a ház feltehetően a kerületi tanácsi lakásgazdálkodás hatásköre alól kivonva az államapparátus lakásigényének kielégítését szolgálta.

61 A tisztviselők 29, az értelmiségiek pedig 14%-kal teljesen azonos arányban voltak jelen 1941 -ben és 1954-ben a hét házban.

62 A tisztviselői csoport - beleértve a magánés köztisztviselőket, valamint az egyéb tisztviselőket is - személyi összetételében 1944-1945-ben ment keresztül nagyobb mértékű cserélődésen: ebben a periódusban harmincegyből tizenkét főbérlő tűnt el e csoportból. Bár ugyanakkor az újonnan beköltöző fő- és társbérlők egynegyede volt tisztviselő, azaz huszonhét tisztviselő költözött be fő- és társbérlőként a hatósági igénybevétel és az önkéntes összeköltözés során, közülük azonban csak tizenketten maradtak helyben a világháborút követően is. Az értelmiségiek csoportja 1944-1945-ben fele részben kicserélődött: miközben nyolc főbérlő tűnik el a szemünk elől, addig hét főbérlő költözött be, akik közül csak ketten nem maradtak helyben. A kereskedők, egyéb vállalkozók, és a vagyonból élők csoportjai az 1941-ben megfigyelt kevesebb, mint egyötödös arányukról a nullára süllyedtek. Míg a magángazdaság felszámolásával e rétegek mint foglalkozási csoportok megszűntek, addig a másik célpont, a kisipar, az ellene intézett politikai és gazdasági támadások ellenére is életképes és kontinuus maradt. 1954-re veszített ugyan arányából - a fő- és társbérlők körében 17%-ról 14%-ra csökkent-, de nem jelentős mértékben. Ugyanakkor az erőviszonyok átalakultak: a főbérlők foglalkozási megoszlásában a kisiparosok az 1941-ben a magántisztviselők mögött elfoglalt második helyről 1954-re - a munkások és az értelmiségiek által is megelőzve - a negyedik helyre szorultak. 1944-ben e csoportot egyharmados arányban érte veszteség: tizennyolcból hat főbérlő tűnik el szemünk elől. Egyidejűleg azonban tíz új fő-, és társbérlő személyében a tisztviselők után a második legnagyobb arányú utánpótlást éppen a kisiparos csoport kapta, akik döntően - a tízből hét főbérlő - meg is maradtak az ekkor elfoglalt új lakóhelyükön. A vizsgált házak kisiparának szakmai összetételét 1941-ben uraló ruházati szakmák túlsúlya változatlanul érvényesült. 1954-ben a magánkisipar és a szövetkezeti ipar keretében az összesen tizenkilenc bérlő közül tizenhármán gyakorolták a szabó, a varrónő, a fűző- és a fehérnemű-készítő mesterségeket. A fegyveres erők képviselőinek az 1944-1945-ös periódusban tömeges jelenségnek is nevezhető beköltözése átmenetinek bizonyult. 1954-ben a hét házban mindössze három képviselővel nem váltak jellemző csoporttá. Az 1944-1945-ben új lakótípusként rendőrtisztek és detektívek személyében megjelenő fegyveres erők az 1940-es évek második felében és az 1950-es években is kaptak utánpótlást, de nem számottevően. Az 1941-1954 között tömeges méretekben végbemenő átstrukturálódást a fizikai munkások 1941-ben a főbérlők köréből hiányzó csoportjának megjelenése hozta. 1954-ben arányuk már 22%o-ot ért el. Már 1944 tavasza és 1945 tavasza között a 61 Miközben a lakossági lakásigények kielégítése a kerületi tanácsok hatáskörébe tartozott, addig a tanácsi és egyéb politikai apparátuson belüli lakáselosztásra a kerületi lakásügyi osztályok hatásköre nem terjedt ki. Lásd: HEGEDÜS-TOSICS 1982. 9, 18-19. 62 A tisztviselők 1954-es számarányát az irodai dolgozókkal és az egyéb szellemi foglalkozásúakkal együtt számolva. 203