Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Mészáros Borbála: A helyi sajtó szerepe a főváros környékén : Kispest-Szentlőrinc, 1895–1918 137-157

MÉSZÁROS BORBÁLA A lapok élettartamát vizsgálva beigazolódik az a kortársak által hangoztatott vélemény, hogy a nagyváros körül szinte lehetetlen életképes sajtót fenntartani: a lapok 54 %-a maximum 1 évig élt, s alig 20%-uk tudott 5 évnél tovább működni. A maximum egy évet megélt lapok valamivel kisebb arányban vannak jelen Újpest és Rákospalota sajtójában (46-45 %), viszont Kispesten, Erzsébetfalván és a többi kisebb községben átlagon felüli (60 % körül, felett) volt annak az esélye, hogy egy lap alig éri meg az egy esztendőt. Jellegzetes, hogy a többi község laptermésének több mint fele csak maximum fél évig jelenhetett meg. A legtöbb hosszú életű, több mint 10 évfolyamot megélt lap Újpesten és Erzsébetfalván tudott működni (28 %, 27 %), Kispest-Szentlőrincen viszont csak egyetlen vállalkozás volt képes ezt elérni. A helyi lapok valószínűleg anyagi gondjaik miatt gyakran változtatták nyomdáikat, amit az is mutat, hogy a mintegy 139 lap kb. 90 nyomdát vett igénybe a néhány évtized alatt. A nyomdák közel fele fővárosi, azonban több mint egy harmada a helyi nyomda. A lapalapítások ritmusa és az egyszerre működő periodikák száma az első négy legnagyobb településen meglehetően különböző. A leggazdagabb és a legkorábbi gyökerű helyi sajtóval rendelkező településen, Újpesten a korszak utolsó harmadában jelent meg a lapok kb. fele, duplájára növekedett a lapalapítási kedv. 1910 körül egy rövidebb szakaszban 10 lap működött egyszerre. Hosszabb ideig (5-6 évig) 5-7 lap jelent meg egyszerre, míg 1900 előtt csak 2-4 lap, azok is rövidebb ideig. A mintegy 20 évvel később (1895) induló kispesti sajtót egyenletes vonalú „lapalapítási kedv" jellemezte az 1918-ig tartó időszakban: 1906 előtt és után 12-12 lap jelent meg. A csúcsidőszakot itt is az 1910 körüli évek alkották, 1912-ben egyszerre 5 lap, azonban ezt megelőzően és később is maximum 2-3 lap működött egymás mellett, azok is igen rövid ideig, hiszen maguk a lapok is igen tiszavirág életűek voltak. Az 1905 előtti időszakra jellemző, hogy egy lap megszűnését követően új próbálkozó tűnik fel. Érdekes különbség Újpesthez képest - ahol a háború alatt számos lap megszűnt és nem is alapítottak újat -, hogy Kispesten a háború alatt 6 - igaz csak rövidebb életű - lap alakult. A szomszédos Erzsébetfalván a korszak első felében jelent meg a lapok több mint 4/5-e. A millennium évében alakult egész korszakot átölelő Erzsébetfalvai Közlöny mellett ugyanis nem kaphatott erőre több, hosszú életű vállalkozás. Rákospalotán a lapok megjelenésének ritmusa viszonylag egyenletes, viszont a századelő néhány évében egyetlen lappal sem rendelkezett a község; Az egyszerre működő lapok száma az egész korszakban maximum kettő. A gyengébb sajtóéletet talán a közeli újpesti lapkiadás okozhatta. A megjelenés gyakoriságát tekintve az elővárosi lapok kétharmada ebben az időszakban hetilap, ötödrésze még ennél is ritkábban megjelenő kétheti vagy havi lap. A napilap műfaja gyakorlatilag életképtelen, a kisebb községek, de még a Kispesthez hasonló méretű Erzsébetfalva meg sem próbálkozott indításával. Egyedül Újpesten és Kispesten találkozunk a napi sajtóval, itt is gyakorlatilag a Friss Újság helyi verziói képviselik e műfajt, amely alig nevezhető helyi lapnak. Figyelemre méltó a havi és kéthetente megjelenő lapok aránya a kisebb községek esetében, amely azt jelzi, hogy a kistelepülések még hetilapot is nehezen tartottak el. Az újpesti és kispesti havi lapok többségét viszont szaklapok teszik ki. 142