Tanulmányok Budapest Múltjából 32. (2005)

Mészáros Borbála: A helyi sajtó szerepe a főváros környékén : Kispest-Szentlőrinc, 1895–1918 137-157

Mészáros Borbála A HELYI SAJTÓ SZEREPE A FŐVÁROS KÖRNYÉKÉN KISPEST - SZENTLŐRINC 1895-1918 A helyi sajtó fogalma Magyarországon sokkal inkább ismert a történészek, helytörténészek körében, mint a szűken vett sajtótörténetben. Az előbbiek elsősorban, mint forrást használják, a korabeli helyi közéletre, intézményekre, személyekre vonatkozó ismeretek tárházának tekintik. A sajtótörténet berkein belül a téma gyakorlatilag az egyes városok sajtótörténete keretében jelentkezik, s a dolgozatok nem tekintenek a választott település határain túlra, nincs összehasonlítás, nincs általános értelmezése a helyi sajtó kialakulásánakjelentőségének, a település nyilvánosságában betöltött szerepének. A helytörténeti művek sajtó-fejezetei pedig többnyire pusztán kronologikus számbavételek. A vidéki városok sajtója a XIX. század második felében kezdte meg útját, a kisebb települések, községek azonban csak a századfordulótól indították meg helyi lapjaikat, amelyek száma a két világháború között tovább gyarapodott. Hosszú szünet után az 1990-es évek óta a helyi, kerületi, községi lapok reneszánsza figyelhető meg országszerte

1

, jelezve a lokalitás, a helyi társadalom szerepének felértékelődését („small is beautifuir), amely persze a sajtó mellett még számos jelenségben (címerek, helytörténeti kiadványok, lokális ünnepek divatja) megnyilatkozik. A helyi sajtó témája, közönsége és létrehozója is tehát maga a helyi társadalom. A lokalitás a településszociológia szerint egy közösség térségi szemlélet alapján történő öndefiníciója, a helyi érdekek és az azokért való felelősség felismerése.

2 A közösség kommunikációja révén létrejön a helyi közélet, nyilvánosság, amelynek terepe lehet a sajtó, a különböző intézmények, testületek, vagy akár a szóbeszéd.

3 E lokális kommunikáció révén jönnek létre a helyi hagyományok, a település imázsa, a lakosok „mentális környezete''' és helyi identitása. A makro-társadalomban, a különböző közigazgatási-társadalmi viszony-rendszerben létrejövő lokalitás azonosságtudata sokszor opponáló tudatként, ellenzéki alapállásként jelentkezik. Például a szomszéd településekkel vagy egy átfogóbb régióval szemben határozza meg magát.

4 Különösen érdekes azon helyi társadalmak vizsgálata, amelyeket - s velük együtt a sajtó helykeresési kísérleteit is - megalakulásuk kezdetétől figyelhetjük meg. Ilyen lehetőséget ad Budapest elővárosi térsége a XIX-XX. század fordulóján, ahol számos újonnan keletkezett telep, község akkoriban alakította ki infrastruktúráját, közéletét, arculatát. Ebben a folyamatban szerepet kapott a helyi sajtó is, melynek a következőkben bemutatandó kezdeti története, szó szerint kezdeti: vagyis dolgozatom nem egy sikertörténet elbeszélése, hanem, hanem kudarcokkal teli és kezdetleges szintet képviselő, de egyben fontos helyi kommunikációs innováció története. 1 LOVAS-BENKE 1996 adatai szerint 1995-ben mintegy 3000 helyi lap működött az országban. 2 GERGELY 1993;BÁNLAKY 1984. 3 KOVÁTS 1984. 4 GERGELY 1993.20,48. 137