Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Irás Katalin: A Terézkörúti Színpad színházi részvénytársaság 363-395

ÍRÁS KATALIN legismertebb. A külföldi darabok ugyanis nem voltak meghatározó jellemzői a kabaré műsorának, inkább az esetleges „biztonsági tartalékot" jelenthették, ha a havonként változó műsort valamilyen oknál fogva nem lehetett az eredeti elképzelés szerint összeállítani (pl. a szerző nem írta meg a beígért darabot). A külföldi szerzők darabjai ugyan színesítették a megszokott előadásokat, de 14 évad alatt 9 idegen szerző semmiképpen nem jelent markáns jelleget, ráadásul a kilenc vígjáték közül ötöt 1938-1939ben mutattak be, amikor már nem játszottak kabaréműsort. A fennmaradó 82 magyar szerzőt bemutatott darabjaik száma alapján rostáltuk meg: vizsgálat alá csupán azokat vesszük, akik minimálisan 5 jelenettel (verssel, kis vígjátékkal stb.) járultak hozzá a kabaré műsorához. Ennek a kritériumnak 28 szerző felelt meg, és ők teljes mértékben képviselik a pesti kabarészerző típusát. Név szerint Békeffi László, Emőd Tamás, Faragó Sándor, Faragó Dezső, Fodor László, Görög László, Halász Rudolf, Harmath Imre, Herczeg Jenő, Karinthy Frigyes, Kellér Dezső, Kőváry Gyula, Lányi Viktor, László Aladár, László Miklós, Liptai Imre, Lőrincz Miklós, Nagy Endre, Nóti Károly, Pásztor Árpád, Rejtő Jenő, Stella Adorján, Szenes Béla, Szép Ernő, Török Rezső, Vadnai László, Vaszary János és Zágon István alkották a Terézkörúti Színpad szerzőgárdájának magvát. Ennek a csoportnak nagy része 1884-1897 között született, tehát a Horthykorszakban harmincas-negyvenes éveiket taposták. A két véglet, az öregek: Nagy Endre és Pásztor Árpád (1877), illetve a legfiatalabbak: Kellér Dezső (1905), László Miklós (1903), Rejtő Jenő (1905) és Vadnai László (1904) között nem csupán pár évnyi, hanem nemzedéknyi távolság volt, ami (élet)szemléleti, tapasztalati, és a műfajhoz való viszonyulási másságban is megmutatkozott. Az 1880-90-es évek szülöttei Nagy Endrével kezdték el kabarés pályafutásukat. Békeffi 1912-ben debütált a Modern Színpadon, Emőd Tamás első jelenetét ugyanitt mutatták be 1914-ben. Az 1910-es évek pesti kabaréiban már ott volt Herczeg Jenő, Kőváry Gyula és Szép Ernő is. Az 1920-as évek végén, 1930-as évek elején fellépő szerzők a kabaré atyjának legendás alakját csak családi-társasági elbeszélésekből ismerték. Ok még nem ülhettek „ Majd a Jegenye! " Salamon Béla a Terézkörúti Színpadon BTMKiscelli Múzeum Plakáttár 376