Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
RÉGÉSZETI ÉS RESTAURÁLÁSI ELŐZETES JELENTÉSEK - Bencze Zoltán: Régészeti kutatások a Dísz tér 17. sz. alatt : előzetes jelentés 191-203
Bencze Zoltán RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A DÍSZ TÉR 17. SZ. ALATT 1 ELŐZETES JELENTÉS A Szent György tér középkori történetét Végh András e tanulmánykötetben részletesen összefoglalta. 2 A középkori Szent János és Szent Zsigmond utca nyomvonala némiképp eltért a mai utcavonaltól, az általuk közrezárt háztömb pedig északon túlnyúlt a mai Dísz tér 17. épülettömbjének északi zárófalánál. Az 154l-es Erhard Schön metszet a mai Szent György tér középső részét zárt beépítésűként ábrázolja. 3 Az 1686-os visszafoglalás után nem sokkal, 1687-ben készült Hauy-féle helyszínrajz alapján a későbbi Honvéd Főparancsnokság helyére, az épülettömb hosszabbik, keleti oldalára három (H. 357-359) telek rekonstruálható. A rövidebbik, nyugati oldalra valószínűleg csak egy teljesen (H. 363), kettő pedig részben (H. 362 és 364). A 357es és 358-as teleknek egyaránt 9,17 méter, a 359-esnek pedig 14,22 méter széles volt az utcafrontja. A nyugati oldalon a 363-as telek utcafronti szélessége 12,64 méter volt. 4 A mai Szent György tér területén 1696ban 40 telket írtak össze, ebből négy került egyházi, 11 katonai kézre. Polgárok csak négy telken telepedtek le, 21 telek üres maradt, jóllehet azokat 1696-ban kimérték annak ellenére, hogy 16 telken még fennálló romos falakat sem találtak. 5 Az 1696-ban készült Zaiger 272 -es számon említi a Hauyl687-es alaprajzának részlete Hauptwacht (Főőrség) épületét, amely a mai Dísz tér déli oldalán a Főparancsnokság épületétől kissé északabbra épült fel. A Dísz tér 17. területén a Carmeliter Gasse oldalára a Z.270-es és 271-es, a nyugati Schloss Gasse oldalára pedig a Z.273-as telek esik. Ez utóbbinál a leírás megjegyzi, Az egykori Honvéd Főparancsnokság épülete. Az előzetes szondázást 1999. februárjában Zádor Judit kezdte el, de balesete miatt a júniusban induló feltárást már a szerző vezette. Munkatársamnak, Mester Editnek ezúton is köszönetet mondok. Végh András: Középkori városnegyed a királyi palota előterében. 3 RÓZSA 1999. 49.p. 1. kat. sz. 18. kép 4 WEIDINGER- HORLER 1956. 29-3l.p. 1. sz. melléklet 5 NAGY 1971. 87.p. 191
