Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

RÉGÉSZETI ÉS RESTAURÁLÁSI ELŐZETES JELENTÉSEK - Kárpáti Zoltán: A Szent Zsigmond-templom és környéke : régészeti jelentés 205-240

KÁRPÁTI ZOLTÁN feleségét, Podjebrád Katalint, majd II. Ulászló hitvesét, Foix-i Annát is az egyházban temették el.

17 A főurak által is kedvelt volt a templom, amit misealapítványok,

18 Bánffy Miklós 1486-ban épített mellékkápolnája mutat.

19 1514-ben a török elleni keresztes hadjárat kiindulópontja, Dózsa György fővezérré avatásának helyszíne a templom.

20 A prépostság épületét az első komoly sérülés az 1529-es ostromban érhette. A török kor alatt mecsetté alakították, Aga meszdzsidi, Kapu agaszi, illetve Kücsük dzsámiként is említették.

21 Az 1686-os győztes ostromban romba dőlt, a visszatelepülő prépostság némileg helyreállítva 1767-ig használta. Mária Terézia a palotába költöztette az intézményt, a régi templomot lebontották.

22 A dicső múltú templom alapokig legyalult maradványait csaknem teljes mértékben sikerült feltárnia a régészeti kutatásnak. Elsősorban déli része vált láthatóvá, északi részét a volt Honvédelmi Minisztérium épülete bolygatta. A háromhajós, négyszakaszos hosszházhoz nyújtott, egyhajós, sokszögzáródású szentély csatlakozott. Az alapjaiban 55 méter hosszú templom északon sekrestyével épült. Analógiák alapján csak feltételezhetjük, hogy bazilikális elrendezésű volt. Az épületről az újkori pusztítások miatt sajnos nem tudunk többet, belső építészetét ugyancsak töredékeiben ismerhettük meg. A kőfaragvány anyagból kiemelkednek a világiak és laikusok elválasztására szolgáló kőrácsos rekesztőfal töredékei, vörösmárvány szenteltvíztartó fragmentuma, a szobrászati anyagból a Fájdalmas Krisztus-szobor, a terrakotta anyagú, angyalt ábrázoló kisplasztikák, illetve egy még pontosan meg nem határozott anyagú, festett, kisméretű leánykafej. A szobrászati anyag szoros kapcsolatot mutat az 1974-ben Zolnay László által talált budavári gótikus szoborlelettel. Ennek alapján Búzás Gergely vetette fel annak lehetőségét, hogy az Előudvarban talált szobrok is a Szent Zsigmond-templomra készültek volna. Az iparművészeti díszek közül talán legjelentősebb a templom bronzcsillár(ai)ból megmaradt néhány levéltöredék.

23 E nagyszerű leletek a káptalan épülete körül talált gödrök, vermek, kutak betöltéséből kerültek elő. A legnagyobb mennyiségű lelet az egyház épületének déli oldalán állt kettős épület (7-8.) déli tagjához ásott terjedelmes gödörből származik. A feltehetőleg mélypince kialakítására szolgáló beásást a templom pusztulásakor, a kísérő kerámia és éremeletek alapján a XVI. század első felében tömték be.

24 17 18 19 20 21 22 23 24 Uo.24.,25.j. VÉGH 1999.27.p. Bánffy-kápolna VÉGH 1999. 25. j. GERŐ1959. 217.p. MAGYAR 2002. 24.p., lásd fentebb 5. jegyzet. A kőteletekre: BuzÁs 1999. 51-65.p., Vir Dolorum szobor: SALLAY 1999. 123-139.p. A bronz leleteket Gere László dolgozza fel. A pincékről: FELD 1999. 36.,47.p.; 1 .,4-9. kép, a kerámialeletekről: VERES 1999. 67-82.p., az éremleletekről: BODOR 1999.89-92.p. 208