Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126

MAGYAR KÁROLY Friedrichet ideiglenes kormány megalakításával bízta meg. Augusztus 15-én Horthy Miklós fővezér - Friedrich jelenlétében - az ő kezébe tette le az esküt. (Ugyanekkor megalakult a végleges Friedrich-kormány is). József főherceg augusztus 23-án lemondott a kormányzóságról,

195 közéleti szereplése 1927-től felsőházi tagságára, valamint tudományos akadémiai elnökségére korlátozódott. Ez utóbbi tisztségre többször megválasztották (1936-1944).

196 Friedrich önjelölt, puccs-szerű hatalomra lépésének egyik legfontosabb mozzanata éppen a Sándor-palotában történt. A még csak néhány napja alakult szakszervezeti Peidl-kormány (amelynek a hatalmat a tanácskormány adta át) augusztus 6-án délután a miniszterelnökségen ülésezett, amikor „... megjelenik Ballá István kebelbéli miniszteri osztálytanácsos s jelenti, hogy a rendőrség és katonaság megszállta a miniszterelnökség épületét, a kapukat lezáratta, s parancsot adott ki, hogy senki az épületet el nem hagyhatja." Az „egyesült forradalmi pártok nevében" felvonuló különítmény hosszas rábeszélése után a miniszterelnök kijelenti, „hogy lemondását csupán az erőszaknak engedve, kényszerhelyzetben adja be ...", amihez a jelenlévő miniszterek csatlakoztak. A kormány tagjai ezután a Sándor-palotában átmenetileg védő- (gyakorlatilag házi-) őrizetbe kerültek.

197 A történelem október 18-án csaknem megismételte önmagát. Ekkor a korábbi miniszterelnök letartóztatását elrendelő Friedrichet akarta őrizetbe venni a fővárost megszálló román csapatok parancsnoksága. Az épület őrségét átmenetileg személyesen egy amerikai tábornok, Bandholtz, az Antant Katonai Misszió amerikai vezetője és szűkebb stábja látta el, megakadályozva Friedrich kormányfő letartóztatását.

198 1921. március 27-én rövid időre különös látogatója volt a Sándor-palotának. Kísérőivel átmenetileg ide tért be az ausztriai „kvázi" száműzetésből visszatérni szándékozó, trónjától megfosztott IV. Károly. Innen sétált át honvédtiszti egyenruhába öltözve a királyi palotába Horthy kormányzóhoz, hogy rávegye a hatalom visszaadására. Horthynak azonban sikerült erről lebeszélnie a királyt, aki a Szent György téren gépkocsiba ült és visszautazott Szombathelyre.

199 Ekkor látta utoljára királyi kardvágásainak egykori színterét. A két világháború közötti időszakban a Szent György tér és környéke, mint a miniszterelnök lakóhelye és egyben felvezető tér, a kormányzói rezidencia felé számos fényes esemény helyszínéül szolgált. A nagy tömegeket vonzó Szent Istvánnapi díszes Szent Jobb körmenetek, melyek a palotából indultak, évente érintették. Eseménytörténet: MTKIII. 865-867.p.; HORTHY 1990. 126-127.p. HL 192.p., ez azonban csak az Akadémia tiszteletbeli tagságáról tesz említést, az elnöki funkcióról nem. Erről NIEDERHAUSER 2001.7.sz.22.p. Utolsó, dicsőségesnek aligha nevezhető politikai szereplésére akkor került sor, amikor 1944. november 4-én fiával, József Ferenccel részt vett Szálasi Ferenc nemzetvezetői eskütételén (MT 8. 1192; erről a HL diszkréten nem tesz említést!). Lásd még 200. jegyzet. KARSAY 1963. 18-20.p. idézve az ekkor készült minisztertanácsi jegyzőkönyvet; HARRER 1968. 431.p. BANDHOLTZ 1993. 114.p. HORTHY 1990. 146-152.p. 94