Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126

MAGYAR KÁROLY gyalogezred - mintegy 7-8 ezer fő - tüzér egységekkel megerősítve a Várba vonult a Miniszterelnökség elé, és fegyvereit a Honvédelmi Minisztérium épületére irányítva követelte Bartha Albert honvédelmi miniszter eltávolítását a kormányból. Miután Károlyi Mihály miniszterelnök szózatot intézett hozzájuk és a követelést elfogadták, az egységek rendben, fegyverhasználat nélkül elvonultak körleteikbe.

184 A forradalmak alatt a királyi palota nevét Nemzeti Palotára változtatták, akkori szerepéről keveset tudunk. Károlyi egy elejtett megjegyzéséből tudjuk, hogy itt volt a hivatala, s a palotát nagy valószínűséggel a köztársasági elnöki megbízása (1919. január 11.) alapján foglalta el. 1919. március 21-én itt értesült lemondásáról, illetve arról, hogy átadta a hatalmat a magyar munkásosztálynak.

185 A tanácsköztársaság bukása után a palota egyes részeiben az Antant Katonai Missziójának irodái működtek, s tulajdonképpen ez mentette meg attól, hogy a Budapestet megszálló román csapatok kifosszák. A rend fenntartása végett azonban egy századnyi román katonaság szállta meg a királyi istálló épületét.

186 Újból rezidenciális szerepet csak 1920. április elsejétől, Horthy Miklós kormányzó beköltözésétől kapott. Horthy ezt így indokolta: „A kormány felkért, hogy a királyi várpalotában lakjam. El kellett ismernem ennek a kívánságnak az indokait, mert a kormányzó kabinetirodája és katonai irodája, melyek a nagy ügyfélforgalmat lebonyolították, úgyszintén a testőrség ... igen sok helyiséget igényelt."

187 (A kormányzó nem a régi királyi lakosztályt, hanem a századfordulós krisztinavárosi szárnyat, a mai „F" épületet lakta.)

188 A palota nevében nem változott, továbbra is Királyi Vár maradt, bár leggyakrabban csak „a Vár"-ként emlegették. A királyi palotával ellentétben a Szent György tér a Habsburg-család nádori ága révén megőrizte rezidenciális szerepét: József főherceg és családja egészen 1944-ig a számára átalakított palotában lakott. Az 1902 óta katonáskodó, az első világháború alatt fontos parancsnoki pozícióban lévő főherceg 1918-ban és 1919ben rövid időre kétszer is a király után legmagasabb közjogi tisztséget töltötte be. 1918. október 27-31. között homo regiusként (királyi emberként, azaz a király személyes megbízottjaként) ténykedett. Tisztségével élve október 29-én ő nevezte ki gróf Hadik Jánost miniszterelnökké. Miután azonban az őszirózsás forradalom miatt a kormányalakítás nem történhetett meg, a népakaratnak megfelelően október 31-én gróf Károlyi Mihályt tette meg miniszterelnöknek,

189 kora reggel, a főhercegi BORSÁNYI 1988. 168-169-p.; MT 8. 143-144.p.; KENDE 1979. 88-89.p. Bartha leváltása azonban ekkorra már megtörtént! KÁROLYI 1977. 201 .p. Ezt a korszakot a királyi palota két világháború közötti történetével foglalkozó legújabb munka is csak nagyon érintőlegesen említi. UJVÁRY 2001. 106-107.p. Az amerikaiak Harry Hill Bandholtz tábornok vezetésével 1919. augusztus 11-én foglalták le a palota egy részét irodának, ténylegesen augusztus 16-án költöztek be. Őket követték a britek, majd az olaszok, illetve a franciák. BANDHOLTZ 1993. 27-29., 32.p. A palotába való bevonulást megkísérlő román katonaságról: 75-76.p., az istállót megszálló egységről: 85-86.p. HORTHY 1990. 140.p. Uo., illetve UJVÁRY 2001.108.p. Habsburg József Ágost főherceg életútjára általában HL 191—192.p., Az események menetéről (október 27.,29.,31.) MTK

III. 840.,842. p. 92