Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126

A BUDAVÁRI SZENT GYÖRGY TÉR ÉS KÖRNYÉKÉNEK KIÉPÜLÉSE Földmunkák a lebontott Zeughaus helyén, háttérben a Teleki-palota, 1901 körül. Fénykép, ismeretlen felvétele, BTMKiscelli Múzeum Fényképtár. Az északi palotaszárny, mint láttuk, a korábbi épülethez képest kisebb léptékben készült, sajátos funkcióval és sajátos építészeti megoldással. Szerepe fogadó átvezető jellegű volt a tőle délre felépült másik új, reprezentációs szárny (a mai B epulet) fele. E funkció építészeti elhelyezésének nehézségét az erős észak-déli lej esu terepviszonyok okozták: ami a Szent György tér felől az épület földszintje volt, az a palotaudvar felől emeletként jelentkezett. így a tér felé az építmény egyemeletesnek látszott, ténylegesen azonban kétemeletes volt. Hauszmann Alajos, a palota tervezője ezt a kérdést úgy oldotta meg, hogy a tér felől érkező fő íorgalmat a hossztengely mentén keresztülvezette az épületen, s eközben a Szent György ten fokapu szintjétől a középső zártudvar, illetve rámpa közbeiktatásával vezette le azt a palotaudvar szintjén nyitott déli kapuig. így a felső kapun behajtva illetve belepve - epcso igénybevétele nélkül - kelet felé rögtön a piano nobile volt elérhető s egy dekoratív előcsarnokon, valamint három másik reprezentatív termen keresztülhaladva lehetett átjutni a délebbi szárnyban elhelyezkedő bálterembe A lelul behajtó kocsik az alsó kapun távozva közvetlenül ráfordulhattak az uj palotaszárny nyugati homlokzata és az istálló között változatlan formában 87