Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126
A BUDAVÁRI SZENT GYÖRGY TÉR ÉS KÖRNYÉKÉNEK KIÉPÜLÉSE A felállványozott Teleki-palota az átalakítás kezdetekor, 1901. Fénykép, Weinwurm Antal felvétele, BTMKiscelli Múzeum Fényképtár. évtizeddel később az eredeti épület gyökeres külső átépítésével járt, s hasonlóan erőteljes átalakítás várt a palotától északra lévő területre is. (A Teleki-palota és környéke már 1880-ban egyik célterülete volt a királyi palota bővítésével kapcsolatos városrendezési terveknek, igaz, akkor még ide két nyilvános épület elhelyezését tervezték. 165 ) A munkálatok ismertetése előtt meg kell említenünk még egy, az egész tér szempontjából kisebb, intermezzo jellegű eseményt. Engedve a közvélemény nyomásának, egy 1898 novemberi uralkodói rendelet nyomán 1899 augusztusában elbontották és elszállították a felállítása óta politikai és közéleti viták kereszttüzében álló Hentzi-emlékművet, amit sokan a hazafias érzések meggyalázásaként tartották számon, eltüntetése érdekében még felrobbantását is megkísérelték. Az emlékmű helyére a nem sokkal korábban meggyilkolt Erzsébet királyné szobrának kellett volna kerülnie, de erre - és a kapcsolódó térrendezési tervek megvalósítására - végül nem került sor. 166 A főhercegi palotát Korb Flóris és Giergl Kálmán 1902-ben készített terve alapján 1904-1905-ben átépítették. Az addig többé-kevésbé eredeti copf formában fennmaradt palota teljesen új, a századforduló eklektikus stílusának megfelelő szecessziós-neobarokk köntöst kapott, s több helyen kibővítették. Nyugat felé, az egykori földszintes toldalékok helyén - tehát a már meglévő nyugati szárny mellett - új, kétemeletes szárnyat emeltek. Ennek az új szárnynak egy része azonban észak SIKLÓSSY 1931. 384.p. Budapest Műemlékei I. köt. 586.p.; SIKLÓSSY 1931. 395.p.; SZATMÁRI 2000. 687-688.p. 83
