Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126

MAGYAR KAROLY A telek- és lakóházstruktúra nagyobb léptékű átalakulásáról csak a Szent Zsigmondtemplom felépítése,

4 illetve a palota előudvarának kialakítása kapcsán

5 beszélhetünk. Utóbbi esetében már gyakorlatilag egy egész városrész felszámolásáról volt szó. Sajnos a régészetileg viszonylag jól követhető folyamatra semmilyen konkrét írott forrásunk nincs. A palota északi zárófalának kiépítése

6 mindenesetre kettévágta az addig topográfiailag egységes helyszínt, és így az ettől délre, illetve északra eső terület eltérően fejlődött tovább. Az északi részre vonatkoztatva azt is mondhatjuk: a fal az első lépést jelentette abban a folyamatban, amely végül a mai Szent György tér és környezete kialakulásához vezetett. E fal vonala jelölte, illetve jelöli ki szinte máig a tér déli határát.

7 Figyelmünket a következőkben ezért elsősorban erre a területrészre érdemes fordítani. A további, minden korábbinál jelentősebb változások csak ezután, a török kortól kezdődtek. klasszikus XIII. századi leletek kerültek elő. A pince keleti részébe utólag, a török korban kisebb épületet vágtak. 27 Közvetlenül az előbbi mellett - délre - egy vélhetőleg későbbi, felszíni építmény kiszedett falainak helyét, visszatöltött alapozási árkait figyeltük meg. E bizonytalan rendeltetésű épület elbontása - több megfontolás alapján - valószínűleg megközelítőleg együtt történhetett az alább ismertetendő harmadik építményével. A maradványok között, illetve részben fölött számos török kori telepjelenséget, tűzhelyeket, szemétgödröket észleltünk. 3./Az előbbiektől délebbre, az újkori királyi palota ún. barokk kapuja előterében egy további lakóház pincéjét tártuk fel, amelyből nyugat felé, az utca alá mélypince lejárója indult. Ennek kibontására sajnos nem volt lehetőségünk. Az elbontott ház saját törmelékanyagával feltöltött pincéjében kevés, a XV. század második felére vagy a XVI. század első felére jellemző leletet találtunk. 4./ További XIII. századi eredetű, de a leletanyag alapján a XIV század végén, vagy a XV század elején elbontott lakóház pincéjét találtuk meg átellenben, a Színház utca (Szent János utca) túloldalán, az újonnan kialakított átkötő út keleti végén. 5.1 Bizonytalan rendeltetésű épület pinceszerű terére bukkantunk az előbbi háztól nyugatra, melynek betöltését XVII. század végi, XVIII. század eleji leletanyag keltezi. Ez az építmény a fentiekkel ellentétben már a mai Szent György utca középkori előzménye, a Zsidó vagy Szent Zsigmond utca felé nézett. Az átkötő út alatti 4-5. objektumtól délre, a kaputoronyig (Friss-palotáig) terjedő középső, déli térrészen ez idáig egyetlen, toronyszerű építmény részletét tárta fel Zolnay László. Ez az épület is XIII. századi eredetű lehet, azonban betöltése alapján a török kor végén pusztult el. (L. 75/15., 16., 19., 20., 78/4. lelőhelyek. ZOLNAY 1984. 205-206. p., 215. p. -helyszínrajz; MAGYAR 1992b 109.p.) BUZÁS-FELD 1996. 3-4.p., 24.p. - alaprajz; FELD 1999. 36-37.,47

.p. - minderről bővebben Kárpáti Zoltán tanulmánya. Zolnay az előudvar kialakítását Zsigmond korának (1387-1437) végére, az 1430-as évekre, vagy legkésőbb az 1440-es évekre tette: ZOLNAY-SZAKÁLL 1976.22-23.

p.; ZOLNAY 1977.28.,83-84.,l 10113.p.; ZOLNAY 1984. 209.p. Zolnay a fal építését Zsigmond korára keltezte (ZOLNAY 1984, 208-209.p.), míg magam ezt legkorábban 1470 körül tudom elképzelni, de inkább az 1527/1530-1541 közötti időszakot tartom valószínűnek ( MAGYAR 1992a). Ezt a határt még a királyi palota modern, XIX-XX. század fordulóján történt bővítése sem lépte át, s csak az egyik, XIX. századi melléképület, a Királyi istálló nyúlt túl rajta északi irányban. 44