Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Irás Katalin: A Terézkörúti Színpad színházi részvénytársaság 363-395

A TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD SZÍNHÁZI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG láttak maguk körül, amiről nehéz volt kabarékönnyedséggel írni, de ez még nem lett volna baj, ha a közönség igényelte volna a bonyolultabb értékek megszólalását a görlök mellett. Egész egyszerűen: Nagy Endre írónak tekintette magát, az írók is annak tekintették, az együttműködés természetesen adódott. Nagy Endre és Ady Endre együttműködését nem váltotta fel Békeffi és - mondjuk - József Attila együttműködése."

33 E megállapítás érvényessége jól érzékelhető a Terézkörúti Színpad szerzőgárdájának vizsgálatában is, a színház működése alatt Babits Mihály két, Heltai Jenő egy verse, Kosztolányi egy jelenete, Molnár Ferenc Előjáték a Lear királyhoz című vígjátéka, Szép Ernő néhány és Várnai Zseni egyetlen sanzonja kerültek bemutatásra. Gábor Andor, aki Nagy Endre mellett az 1910-es évek legtermékenyebb kabarészerzője volt, csupán egy „Pufi" darabbal volt képviselve, valamint érdekes adalékként említhetjük meg, hogy 1938 márciusában a kabaréműsor keretében Villon Kalózok szeretője című versét Faludy György átköltésében, Szenkár Dezső megzenésítésével Rácz Vali adta elő.

34 Nagy Endre, aki 1929-ig a Terézkörúti Színpad konferansziéja, legtermékenyebb szerzője és a kabaré művészeti vezetője volt, végig a szellemiség és a szellemesség elsekélyesedése ellen küzdött. Az általa teremtett műfaj még életében legendássá vált alakja az 1910-es évek színvonalas irodalmi kabaréjáért harcolt - szemben Nóti Károly és a többiek kispolgári ízlésvilágú, az unalomig ismert alaphelyzetű, ám Salamon Béla alakítása révén tökélyre fejlesztett bohózataival szemben. Azonban fokozatosan szembesülni volt kénytelen azzal a ténnyel, hogy a nézőtéren már nem ugyanaz a közönség foglal helyet, mint a régi Modern Színpadon. A „kortárs és sorstárs" Kellér Dezsőt idézve: „A közönség a színházból távozóban nem Nagy Endre elmés politikai sziporkáit idézgette, hanem Salamon „ziccer" bemondásait. Jobb mint a vonó! Lepsénynél még megvolt...Egyik szezon a másik után, és aztán egyszer csak a mester megérzi a bajt: valami megváltozott körülötte. Az a lekottázható zsibongás, ami azelőtt a színpadra lépését fogadta, lehalkult.[...] Érzi szürkülését, tekintélyének kopását, de az okát nem sejti. Amikor ráeszmél, szinte örül, hogy ürügyet talál a távozásra."

35 Nagy Endre második és immár végleges visszavonulása alkalmából nyílt levélben búcsúzott el. A diplomatikusan, ám sokat sej tetőén megfogalmazott szövegben lemondását azzal indokolta, hogy a kabaré művészeti vezetéséhez szükséges „szellemi frissessége és rugalmassága már nem a régi."

36 A visszaemlékezések szerint Nagy Endre olyannyira meghatározó személyisége volt a Terézkörúti Színpadnak, hogy a távozása utáni működés szinte új korszaknak tekintendő. A tárgyalt intézményben működése alatt összesen 91 szerzőtől adtak elő valamilyen művet. Mindannyiukat bevonni a vizsgálódásba kissé körülményes lenne, így kénytelenek vagyunk ezt a számot csökkenteni. Eleve kihagyjuk a kilenc külföldi (francia, német, angol) szerzőt, kik közül Georges Feydeau francia vígjátékíró a KOZMA 1984. 94. p. ALPÁR 1978. alapján KELLÉR 1971. 100. p. BÁNOS 1973. 85. p. Nagy Endre visszavonulása után A kabaré regénye címmel írt az általa fénykornak tartott 1910-es évekről. 375