Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Irás Katalin: A Terézkörúti Színpad színházi részvénytársaság 363-395

ÍRÁS KATALIN támlákon állva és a bársonyrészeket erősen piszkítva szokta az előadást végignézni", így a berendezési mérlegből színházi szakvélemény alapján 10%-ot le kellett írni és a nézőtéri üléseket fel kellett újítani.

18 A korszak kabaré-vállalkozásainak nagy száma és egyben rövid élettartamuk is azt bizonyítják, hogy a főváros nem tudta pusztán a nézőközönségből fenntartani színházait. „A két világháború közötti dekonjunkturális idők budapesti színházi közönsége tízezerre, s nem többre becsülhető".

19 Ehhez a nézőszámhoz pedig még a különféle támogatási formák mellett is aránytalanul magas volt a színházi vállalatok száma. A színházi dekonjunktúra és a szórakoztató intézmények száma okozta ellentmondás, a válság okai a korabeli közgazdasági szakírókat is foglalkoztatták. Pásztor Mihály az 1920-as évek közepén is erre kereste a választ Budapest zsebe című munkájában. Pásztor úgy látja, hogy részben a színházak is felelősek a kialakult helyzetért. A háború utáni infláció rövid távon a szórakoztató ipar minden ágában konjunktúrát okozott, a lakosság pedig igyekezett minél előbb megszabadulni a folyamatosan elértéktelenedő, felhalmozott pénzétől, „amiből bőven jutott a mulattató üzemeknek" is.

20 Míg 1922-ben 4,5 millió, addig 1923-ban 10,3 millió svájci frank volt a budapesti szórakoztató ipar bevétele.

21 Az 1923-as újabb pénzromlás csak megerősítette a fővárosiak „carpe diem" életfelfogását, és újabbnál újabb szórakozóhelyek alapítását inspirálta. 1923-ban a színház meghaladta a nagy, és hosszú távon legyőzhetetlennek bizonyuló vetélytárs mozi bevételeit is. Ezen belül Pásztor külön kiemeli a kabarék, orfeumok és mulatók jelentős emelkedését, amit a mozibevételek kb. 1/5-ére tesz. „...Budapest nyolcvannál több mozija naponta átlag 30-35 ezer embert, a 13 színház naponta körülbelül 7-8 ezer embert, a cirkusz és a tingli-tanglik naponta 2-3 ezer embert szórakoztatott. A kávéházak is megnépesedtek. 130-nál több kaszinóban forgatják az ördög bibliáját. A labdarúgó versenyeket 20-30 ezer ember nézi végig, de a jelentősebb mérkőzések iránt még sokkal nagyobb az érdeklődés. Divatba jöttek ismét a bálok, a táncos délutánok, és teljes gőzzel lépett akcióba Budapest minden mulattató üzeme. Kínálta, árulta a jókedvet annak a publikumnak, mely már belefáradt a kenyérhajszába és a csalódásokba. Kínálta a jókedvet annak a publikumnak, melynek már idegeire mentek az emóciók, a „konszolidáció" és a politika változatos meglepetései".

22 A szórakoztatóipar felfutása a kabaréműfajra sem volt hatástalan, 1922-től több új kabaré is nyílt, s próbálta egyéni stílussal becsalogatni a közönséget - többségében mindkettőt kevés sikerrel. 1922-ben nyílt a Simplicissimus (1923 októberéig üzemelt), Nagy Endre nyári kabaréja, a Lomb Színpad, a Dreschler kávéház Faun kabaréja (1923 februárjáig működött), a Tarka Színpad, a Palace Szálló Palace Kabaréja (1923 márciusáig), a Magyar Vasút- és Hajózási Klubban a Művész Színpad (1923 májusáig). A következő évben a kabarényitási láz tovább folytatódott: Bonbonnière (az István Király Szállóban), Imperial (az Imperial Szállóban), Pesti Kabaré (a Royal Szállóban 1924 májusáig), BFLVII.2.e 215. folio HOFER1987. 108. p. PÁSZTOR é.n. 61. p. Uo. (Pásztor a 26,8 milliárd koronát értékállóbb pénznemben adja meg.) Uo. 64. p. 370