Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Irás Katalin: A Terézkörúti Színpad színházi részvénytársaság 363-395

A TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD SZÍNHÁZI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG hogy e két oldal milyen összhangban állt valójában, arról sokkal árnyaltabb és ellentmondásosabb képet kapunk, ha a kabarét működtető részvénytársaságot mint üzleti vállalkozást vesszük vizsgálat alá, amelynek megalakulása a magyar gazdasági élet dekonjunkturális időszakával esett egybe. A vesztett háborút követő visszaesés, dezorganizáltság, a jóvátételi kötelezettségek és a gazdasági élet már régről magával hurcolt elmaradottsága látványosabban nyilvánult meg, mint valaha. A pénzügyi romlás megállítására tett kísérlet sikertelennek bizonyult, és csak rontott az egyébként is katasztrofális helyzeten. Az infláció csúcspontját 1924 tavaszán érte el, amikor 1 aranykorona 18,4 ezer papírkoronával volt egyenértékű, szemben 1919 augusztusával, amikor még „csak" 9,9 papírkoronát ért.

12 A külföldi hitelek felvételével elindított gazdasági konszolidáció és némi mérsékelt fellendülés csak az évtized második felében következett be. Annak feltárása, hogyan hatottak a külső körülmények a Terézkörúti Színpadot üzemeltető magánvállalkozásra nem lehet részletes, mivel a fellelhető források alapján csupán a főbb tendenciák mutathatók be. A társasági törvény értelmében a vállalatnak minden évben kötelező volt a sajtóban, nyilvánosság előtt megjelentetnie az előző üzletév vagyoni és tehermérlegét, valamint eredmény számláját. A vállalatok ennek az előírásnak általában a Budapesti Közlönyben tettek eleget.

13 A vagyon mérlegben 1925-ben az adósok, a teher mérlegben pedig a tőketartalék és a hitelezők kategória is feltűnt, 1931-től kezdődően a nyereség helyébe a veszteség lépett. Mivel a sajtóban közzétett összesítő mérlegek kerültek bemutatásra a cégbíróságon is, így az egyes kategóriákat adó alkategóriák feltárása, egyes részletfolyamatok változásainak bemutatása nem lehetséges, s ez két szempontból is sajnálatos. Egyfelől a személyzeti kifizetések adatai a színház színészeinek, szerzőinek, adminisztratív személyzetének illetményeit összességében számszerűsítik, így az alkalmazottak társadalmi rétegvizsgálatához nélkülözhetetlen forrást, a bérek és jövedelmek nagyságát és alakulását elrejtik előlünk. Másfelől az (átmeneti) hitelek és hitelezők adatainak kibontásával bemutatásra kerülhetne a különböző hitelek származási helye, a kérelem indoklása és a nyújtott ősszeg fejében megszabott feltételrendszer. Azonban kénytelenek vagyunk beérni a rendelkezésre álló, csekély mennyiségű forrásanyaggal. A Terézkörúti Színpad Rt. első évi rendes közgyűlésére 1925. május 18-án került sor. A megjelent részvényeseknek Roboz így értékelte a kabaré működésének első évét: ,,[A kevés eredmény] legfőképp annak tudható, hogy a gazdasági válság éppen akkor vette kezdetét, midőn vállalatunk 1924 augusztusában az 1924/25-iki idényt megnyitotta és a gazdasági depressió a kabaré látogatottságát erősen csökkentette...Büszkén mondhatjuk azonban, hogyha anyagi sikereket nem is tudtunk felmutatni, annál nagyobb erkölcsi sikereket értünk el azáltal, hogy vállalatunk e rövid fennállása alatt úgy művészi, mint irodalmi szempontból a főváros legnívósabb kabaréjává lett".

14 A pénzen mérhető „siker" 7 832 196 koronát jelentett Magyarország története X/8. 1976. 439. p. Nem ismert okokból a Terézkörúti Színpad Rt. 1936-1940 között a hivatalos értesítő ellenében a Pesti Naplóban közölte üzletmenete alakulását. BFLVII.2.e 219. folio 367