Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Végh András: Középkori városnegyed a királyi palota előterében : a budavári Szent György tér és környezetének története a középkorban 7-42
VÉGH ANDRÁS a ház egyéb felszereléseivel, majolika tányérok töredékeivel, könyvtáblaveretekkel együtt. Figyelmet érdemeltek a ház alatti hatalmas pincék is, valamint a várfalak felé, és talán azon túl a domboldalba egykor közvetlenül kivezető ép boltozató alagút, amelyhez hordók elhelyezésére szolgáló oldalfolyosók csatlakoztak. Az ágyús mesterek házától délre (Szent György utca 6.) főúri háztulajdonosokat találunk a XVI. század elején. 1515-ben Perényi Imre nádor és Somi Gáspár királyi kamarás kölcsönösen elcserélték budai ingatlanaikat. Somi Gáspár a nádornak és fiainak, Ferenc választott váradi püspöknek és Péternek adta atyjától, néhai Somi Józsa temesi ispántól örökölt Szent Zsigmond utcai házát, amiért megkapta a Perényiek Olasz utcai házát, továbbá 1200 forintot, mint a két ház közötti értékkülönbözetet. A cseréről szóló iratban külön megemlítették a ház első részét, a hátsó részt, amely egészen a városfalig ért, az alsó és felső szobákat, boltokat, helyiségeket, föld feletti és föld alatti pincéket, az udvart és a konyhát. Három év múlva, 1518-ban Perényi Imre megszerezte Márton ágyús mestertől az északról szomszédos házat is. Fia, Perényi Péter 1528-ban még budai házában keltezett oklevelet. 90 A délről következő szomszéd (Szent György utca 4.) tulajdonosai már a XV. század végétől ismeretesek. 1471-ben Mátyás király monoszlói Csupor Miklós erdélyi vajdát iktatta be annak a háznak a birtokába, amelyet korábban a néhai Pálóczi László országbíró végrendeletében a budai Boldogasszony-plébániára hagyott. Miklós vajda a házat misealapítványa javára hagyta 1474-ben a szemközti kisebb Szűz Mária-káptalannál. A házat később a káptalan kanonokjai lakták. 91 A rendelkezésünkre álló forrásokból sajnos nem dönthető el egyértelműen, hogy a kanonok az utca sorában egyetlen házat birtokolt-e, vagy több szomszédos házat. Annyit tudunk csak biztosan, hogy a kanonok házától délre egy újabb főúri tulajdonban lévő épület emelkedett. Az erre a házra vonatkozó oklevelek mind egy perhez kötődnek, amely a Pálócziak és a Bánfiak között 1506 és 1514 között folyt. Talán eredetileg ez a ház is Pálóczi Lászlóé lehetett. 1506-ban Pálóczi Mihály étekfogómester és Antal beperelték Bánfi Jánost Buda város előtt a ház ügyében, amelyet korábban a néhai Bánfi Miklós udvarmester, majd - ekkor már évek óta - fia, János birtokolt. A város a bemutatott oklevelekből megbizonyosodott, hogy a házat Bánfi Miklós egy másik házért és bizonyos pénzösszegért cserélte, ezért megítélte azt a jogos örökösnek, Jánosnak. A Pálócziak azonban elérték a királynál a per újrafelvételét. Mégis hiába fellebbeztek a Pálócziak Buda városától a tárnokszéken át egészen a királyi személyes jelenlét bíróságáig, végül minden bírói fórum megerősítette Bánfi Jánost birtokában. 92 Pedig alkalmasint a Pálóczi testvérek nem állítottak valótlanságot, csak igazukat nem tudták jogi úton 1515. II. 8. - OL DL 22655.; 1518. V. 22 - OL Dl 23032.; 1528. II. 10. - ÖS HHStA, Ungarische Akten, Allgemeine Akten 8^42. 1471. I. 7./1471. I. 10. - OL Df 248248.; 1474. III. 13. - OL Df 248.754. A későbbiekben mint szomszédot említik meg a kanonokok házát 1513-ban, 1514-ben és 1515-ben. (1513. XII.19., 1514.XI.10. 1515.II.8.) 1506. V. 28.-1511. VII. 28.-1511.-1513. XII 15.-1513. XII. 19./1514. VIII. 26. - OL Dl 22563.; 1514. XI. 10.-OLDl 22637. 34
