Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Gyáni Gábor: Budapest "tapasztalat története" 333-361

BUDAPEST „TAPASZTALAT TÖRTÉNETE" Festetics Tasziló herceg palotája, 1870-es évek Fénykép, Klösz György felvétele. BT MKiscelli Múzeum Fényképtár herceg, aki szüleivel együtt maga is itt élt. Miután sorba veszi az arisztokrácia sűrűn egymás mellett sorakozó palotáit, végül a legszebb, az Ybl Miklós által tervezett Festetics-palota leírásával érzékelteti a negyed hűvösen arisztokratikus jellegét. „Festetics Tasziló herceg egyemeletes szürke palotája... előtt vagy másfél méterrel a hercegi azilumjogot jelző láncok érik a földet oroszlánfejjel díszített alacsony vaspillérek között. Mikor gyermekkoromban néha átugrottam ezeket a láncokat, nem sejtettem, hogy - legalább elvileg - Festetics herceg 'pallosjoga' alá kerültem. A hercegek hajdan láncokkal vették körül palotájukat és aki a láncokon belül volt, annak élete-halála felett ők ítélkezhettek. [...] Persze ez a jog a mi korunkban már régen nem létezett, és minthogy Festetics Tasziló grófot 1910-ben Ferenc József emelte hercegi rangra, így ez csak egy szimbolikus történelmet idéző emlék volt. A palota melletti kertet szép magas rács védte hercegi címeres kapuzattal."

20 Ha nem is védte lánc a külső betolakodóktól a nagypolgárság hasonlóan fényűző otthonait, ám ezeket az Andrássy út külső, a Városligethez közeli szakaszán, az 1870es évektől egymás mellett felépülő palotákat is kellőképpen elsáncolták (előkerttel és kerítéssel) a nagyvárosi (az utcai) nyilvánosságtól. Az út ezen szakaszán - tehát a Baj za utcától kezdődően - az 1883-1884. évi lakójegyzék tanúsága szerint villatulajdonos volt Hieronimy Károly vasúti vezérigazgató, Bródy Zsigmond lapszerkesztő, Rieger ODESCALCHI 1991.

1. köt. 58-59. p. 345