Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Gyáni Gábor: Budapest "tapasztalat története" 333-361

GYÁNI GÁBOR A Koronaherceg utca (ma Petőfi Sándor utca) afőpostával, 1890-es évek Fénykép, ismeretlen felvétele. BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár - stb. Borravaló adás után eljövénk." A budapesti Marhavágóhíd - a látogatás idején - még vadonatúj, hiszen az épületegyüttes 1872 nyarán készült el véglegesen. Nem csak a középületek, de a városkép más meghatározó elemei, így a bérpaloták is élénken foglalkoztatták naplóíró családunkat. „A Mária utcán mentünk végig a Bodza térre, s azután át az Akácfa utcára, hol egy gyönyörű házat láttunk, mely belülről remek szobrokkal volt ékesítve. Pompás ház, a Szandház szobrász testvéreké. Kiérve a Terézvárosi templomhoz, láttuk az új iskolaépületet, olyan tornyosforma, mint a Stein-ház. A Király utcában megnéztük a majd 2 millióba került Dobler-féle házat [ma Király utca 28.], mely a volt Bácskai-udvar helyén épült. Ez is remek épület... [, később] mentünk megnézni a Sugár úton az 5 új házat. [...] Gyönyörű paloták. Láttuk s néztük az Octogont is [az Andrássy út és a Nagykörút találkozási pontja - Gy.G.] 4 ház, azazhogy nagyszerű, pompás 4 palota az 8 szöget képezve..." Az új, a nagyvárosi küllemű Budapesttel teljes mértékben azonosuló, identitásukat a várossal szorosan egybefűző budapesti polgár város-imázsáról árulkodik a beszámolójukat lezáró felkiáltás: „óh mily fenséges szép lesz 5-6 év múlva ez a Budapest." A korabeli percepció azonban nem volt mindig ennyire egyöntetű. A lapok némelyike - a Csorba házaspárral egybehangzóan - dicsérte ugyan a főposta új épületét, de rögtön hozzá is fűzte. „Van fölséges postapalotánk. De a ki gyönyörködni 338