Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Gyáni Gábor: Budapest "tapasztalat története" 333-361

GYÁNI GÁBOR A Sugár út a Gyár utcánál (ma Jókai utca), 1878 körül Fénykép, Klösz György felvétele. BT MKiscelli Múzeum Fényképtár Hauszmann példaként idézi, hogy Petschacher - az építészeti kérdésekben egyébként szuverén megrendelővel - János Salvator főherceggel, a későbbi Orth Jánossal is szembeszállt a „stílusok dolgában". A fővárosi rang elnyerése, a városok egyesítése, valamint a nagyszabású infrastruktúra-fejlesztés - mind-mind szorosan hozzátartozott Budapest dinamikus népességnövekedéséhez. A kortársak által is amerikai üteműnek tartott növekedést jól mutatja, hogy 1869-ben a három város együttes népességszáma 280 ezer fő, egy évtized múlva viszont százezerrel múlta felül ezt a számot, a millennium idején, az 1890-es évek derekán pedig egyenesen 600 ezren laktak Budapesten. Az intenzív bevándorlás eredményeként Budapest népessége az 1870-et követő negyedszázad során több mint a duplájára emelkedett.

4 A város népessége így nagyrészt elsőgenerációs városlakókból állt. Már pusztán ezért is elementáris, mélyen felkavaró élményt jelentett a város lakói számára a napról napra kibontakozó új nagyvárosi architektúra és térszerkezet, az ehhez szabott modern életforma. A város régi és új lakói egy gyökeresen új mentális rend szabályait, a modern fizikai környezet esztétikáját és etikáját kezdték megismerni, megszokni és végül elsajátítani. A születőben lévő nagyvárosi modernitás tapasztalata érthetően lebilincselte tehát a korabeli budapesti flâneurt, akinek vitális „város-élményét" egy 1870-es évekbeli napló segítségével követjük most nyomon. KATUS 1991. 19-35. p. 336