Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Horváth J. András: Nézetek és törekvések a budai várospolitikában 1867 és 1873 között 289-332

NÉZETEK ÉS TÖREKVÉSEK A BUDAI VÁROSPOLITIKÁBAN 1867 És 1873 KÖZÖTT Politikai mocskolásokkal, és miután elhallgatni nem akart, két pandúr által haza elvezetni parancsolta"; majd elvezetése közben így szólt: ,,'az az orosz fekete sárga kutya, olyan Petyárt szolgáltok aki a Senbruni Pepit [Petrovics Szilád tanácsnok, városi kapitány] szolgálta, azt nem sokára az Ostoiccsal együtt felakasztva fogjátok látni'. Az ilyen, a főkapitány úr ellen kifejtett megbecstelenítésekre nem csak az ottani őrvezető, hanem minden tisztességes Polgárnak kötelességében állana az Elöljáróinak becsületjét az illyen piszoktól védeni, előveszi a perecet és mondja: 'aki az én főkapitányomat sérti, azt összekötözöm' és felé ment, hogy már elhallgasson, mert a Galenia mindig nagyobbodott odakinn. Arra Czékus én felém fordul: 'ez az orosz fekete sárga kutya parancsolta, hogy kössetek, felém közeledett és pofon vágott, amire magamat védvén, nehogy folytassa, egy közel levő bikacsökkel egy néhányat, miután már íllyképp dübe hozót, reája ütöttem és elmentem." „Czékus majdnem minden korcsmából és kávéházból kidobatott, kicsapongó és mindég ily Politikai sértések végetti megtámadása végett, valódi Isten ostorának tekinthető" „szinte illyen kicsapongások végett több holnap a haditörvénynél elcsukva volt, baráti által valódi Politikai Mertirnek [mártírnak] tekintetik, és őtet eszközül az ilyennek kivitelére szolgál, amit ők szabad elvű eljárásnak, s aki velük egy korcsmában nem iszik és nem szid, mint társai, azt fekete sárga embernek nevezik..."

159 Város és tér - a közterület, a térszerkezet alakításával összefüggő kérdések Városrendezés és —szabályozás: kis lépések, nagy remények Buda városának változatos domborzati felszíne, térszerkezeti tagoltsága, a királyi palota, illetve a Várhegy 1874-ig katonai erődként kezelt sajátságos jogi és építészeti státusza, a műemléki szempontok ekkoriban történt fokozottabb előtérbe kerülése, s főként a város krónikus pénztelensége nem hatottak különösebben jótékonyan a városrendezési törekvésekre. Városfejlesztésre vonatkozó átfogó javaslat megtételére a minisztérium 1868 januárjában szólította fel a képviselőtestületet. Ez „örömmel üdvözöltetvén", a polgármester nyomban bizottmányt is küldött ki ennek elkészítése céljából.

160 Buda a fennmaradó további önálló városi lét időszaka alatt azonban - főként a Várral kapcsolatos függő kérdések folytán - nem volt képes általános szabályozási tervet kidolgozni. A város fizikai, építészeti megjelenésére, attraktivitására és a közlekedési funkciók ellátására vonatkozó megfontolások egyegy kisebb jelentőségű szabályozás, egyéb rendelkezés folytán azonban fényt vetnek a közgyűlésben érvényesíteni kívánt szempontokra. Végigpillantva rajtuk megállapítható, hogy a középítészet terén a város vezetése valóban a legkirívóbban orvosolandókat jelölte meg. Ezek a következők voltak: az Ördög-árok befedése, a Duna-part szabályozása, illetve a rakpartépítkezés megkezdése; a Várba vezető utak és lépcsők szabályozása; valamint a Fő utca BFLIV.1122. b. 145/1869. Ivt. sz. A bizottmány tagjai voltak: Hunfalvy János, Reitter Ferenc, Liedermann Károly, Ribáry József, Nendtvich Károly, Herrich Károly, Richter I., Zehetner Mihály, Andorffy Károly, Balázsy Antal, Ország Sándor, Klemm Antal, Ráth Péter, Heinrich János. BFL IV. 1105. 5/1868. (január 7.) kgy. sz. 323