Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Horváth J. András: Nézetek és törekvések a budai várospolitikában 1867 és 1873 között 289-332
HORVÁTH J. ANDRÁS Természetesen - mintegy a „helyi egyházpolitikai küzdelem" lezárásaként - Deák Ferencnek a csalhatatlansági dogma elleni és a kötelező polgári házasság bevezetését szorgalmazó utolsó képviselőházi felszólalását is, az amúgy már a városegyesítésre készülődő budai városatyák élénken, felirat által is nyomatékosítva helyeselték. 138 A város mint közhatalom A városi rendőrség ügye Közigazgatás és igazságszolgáltatás 1871-ig egyazon városi hatóság által intéztetvén, az adott lakosság számára a városi tanács, a városi törvényszék, illetve ennek városrészi albíróságai, egyszóval a városi hatóság összességében, fokozottan közhatalomként, hivatalként, igazgatási szervként, vagyis intézkedő hatóságként jelent meg. Ezt erősítette még a mai értelemben vett rendőrségi feladatok municipális hatáskörbe történt visszakerülésének körülménye (ide értve a politikai rendészeti feladatok ellátását!) is. Az alulfinanszírozott és csekély létszámú városi rendőrség még a pesti zilált viszonyoknál is gyatrább helyzetben volt. 139 így nem csak a kormánykörökhöz közel álló képviselők, mint pl. Ország Sándor, de az 1861-ben városkapitányi posztot is betöltött municipalista Áldássy Antal is - pusztán szakmai okok folytán - kénytelen volt szorgalmazni a városi rendőrség államosítását célzó törekvéseket. 140 Az ezt ellenzők - élükön a függetlenségi Andaházy Lászlóval - viszont tisztán politikai és presztízs-alapon „voltak kénytelenek" ellenezni a modernizációs törekvéseket. Andaházy, miközben sietett kétségtelenné tenni, hogy amúgy „...ő sem barátja a jelenlegi rendőri viszonyoknak", ám mégis ellenzi a javaslatot, mert mint mondotta, „...egyátalán nem akarja azt, hogy Buda legyen az első municipium, mely a kormányt s illetve Magyarország képviselő házát felszólítja, miszerint egyik sarkalatos önkormányzati jogát semmisítse meg, s ezért az indítvány elfogadása, nézete szerint „nem volna haladás hanem hanyatlás". Pesten a rendőrség feletti vita (Szentkirályi Mór főpolgármester és Thaisz Elek főkapitány személyes konfliktusa BFL IV. 1105. 212/1873. (július 22.) kgy. sz. HORVÁTH 1994a. 179-192. p. Áldássy is úgy vélte: a rendőrség „...jelenlegi szerkezetében a mai kívánalmaknak kellőkép meg nem felelhet, s egyátalán nem a jelenlegi viszonyokhoz és lakossági számhoz mért; ... a város kedvezőtlen anyagi viszonyai miatt lehetetlen egy olly rendőrséget felállítani, mely által a személyes vagyonbiztonság a kellő és kívánatos mértékben elérethetnék, s a rend akkép a mint azt a főváros méltósága megkívánja, fenntartathatnék; továbbá ... hogy Pest, Buda és Óbuda és Újpest városok egymáshozi közelsége és lakóinak folyton folyvásti érintkezésénél fogva lehetetlen, hogy négy külön hatóság és főnök alatt álló renrőrség a célnak megfelelőleg fennállhasson; ... a jelenlegi nagyban megváltozott viszonyok anyagi és biztonsági szempontokból egy országos rendőrségnek felállítatását okvetlen szükségessé teszik." Ezért javasolja a közgyűlésnek a rendőrség „olly képeni szervezése és felállítása iránt - amint az más szabad államokban is létezik - a magyar országi képviselőház elé törvényjavaslatot terjeszteni méltóztassék." BFL IV. 1105. 76/1869. (április 5.), 349/1869. (december 23.) kgy. számok. 318
