Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Horváth J. András: Nézetek és törekvések a budai várospolitikában 1867 és 1873 között 289-332
NÉZETEK ÉS TÖREKVÉSEK A BUDAI VÁROSPOLITIKÁBAN 1867 És 1873 KÖZÖTT elemekből alakult és különleges hatalommal felruházott ún. „vészbizottságoknak". 86 Ezek számos tagja - élükön az igen agilis korábbi városi kapitány Petrovics Szilárd helyettes polgármesterrel, az ő - „buzdító példájára ...saját egészségük és éltük kockáztatásával éjjel nappal buzgólkodva, mindent, mit ily körülményekben megtenni lehetett, megtettek". 87 A járvány kordában tartásának érdeme felett kialakult vita egyként utal a korabeli orvoslás alacsony eredményességére, valamint a városi alkalmazásban állott orvosok városigazgatási szervezetrendszerbe integrálásának nehézségeire. A helyi doktorok érzékeny vereséget szenvedtek a járvány leküzdését követő, s pozícióharccá fajult „értékelési diskurzus" során. Ezt tükrözi Mandl Ferenc, vízivárosi esküdt megállapítása is, aki úgy vélte: „...ha a járvány megszüntetése körül valakinek érdeme van, úgy az érdem legkevésbé az orvosoké, mintsem a vészbizottságoké és első sorban a rendkívül buzgó helyettes polgármesteré, Petrovics Szilárdé...". 88 Az orvosok és a laikus városatyák közti vitának végül az előbbieknek az a „behódoló" nyilatkozata vetett véget, amelyben közegészségügyi kérdésekben is - a tisztán „szakkérdéseken" túlmenően - elismerték a tanácsi intézkedés illetékességét. 89 Az igazgatási apparátussal szemben simulékonyabb városi állatorvos ellenben a marhavész elhárítása alkalmával pénzjutalomban részesült, mivel „lankadatlan kitartás és törhetetlen eréllyel járt el, s a veszedelem távoltartásában kellő sikerrel működött". 90 Köztisztaságügy A köztisztaság fokozása révén a közegészségügyi állapotoknak, a közhigiénének a javítása, ezáltal a járványveszély csökkentése ekkoriban már mindenki által elfogadott evidenciának számított. 91 A város köztisztaságügye ezért itt is, miként Pesten, a közérdeklődés homlokterében állott, s számos esetben került terítékre a közgyűlésben mind a műszaki alapinfrastruktúra vonatkozásában (vízvezeték, csatomázás, utcakövezés), mind pedig rendészeti vetületben. 92 A közterületi higiénia esetében emellett persze városesztétikai, s a városi presztízs szempontjai is - „a főváros utóbbi időben módosult körülményei és a köztisztaság különben is megtöbbszörösített igényei" - felmerültek. 93 A járvány során Pest város hatósága által foganatosított hasonló intézkedésekre és a járvány lezajlására vonatkozólag ld. SÍPOS 1998. 111-138. p. BOGISICH 1873.22. p. BFL IV. 1105. 212/1872. (december 2.) kgy. sz. BFLIV.1105. 1/1873. (január 3.) kgy. sz. BFL IV. 1105. 49/1869. (március 11.) kgy. sz. SÍPOS 1998. 115.p. Francz Alajos indítványa: „a taban külváros több részében egyidő óta mindinkább lábra kapó rendellenességeket és különösen ... az egészségre hátrányos tisztátlanságot, a kapitányi hivatal utasíttassék a közegrend szabályok szigorúbb érvényesítésére". BFL IV1105. 62/1870. (február 7.) kgy. sz.; Tanácsi előterjesztés a vízivárosi János utcában létesítendő csatorna iránt; határozat: „miután a közegészségi, valamint a köztisztasági tekintetek ... egy földalatti csatorna létesítését hangosan követelik.." BFL IV1105. 270/1870. (július 4.) kgy. sz.; Rongy és csontszedési „üzletek" eltávolítása a belterületről BFL IV.1105. 54/1868. (március 24.) kgy. sz. BFL IV.1105. 12/1871. (január 2.) kgy. sz. 309
