Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Horváth J. András: Nézetek és törekvések a budai várospolitikában 1867 és 1873 között 289-332
HORVÁTH J. ANDRÁS a követelést, - hiszen az FKT, illetve a minisztérium a pesti Váci út fenntartására is biztosított államsegélyt.. . 79 A város igazgatási ágak szerinti működése Közegészségügy A helyi hatóság számára a szűkös városi közegészségügyi infrastruktúra (közkórházi férőhelyek és orvosi létszám stb.) fejlesztésénél fontosabb szempont volt a városi higiénét alapjaiban meghatározó urbanizációs feltételek fejlesztésének, továbbá a rendszeres jelleggel fellépő különféle járványok - kolera, himlő, marhavész - során igénybe vehető egészségrendészeti eszközrendszer alkalmazhatóságának és hatékonyságának kérdése. Az egészségügyi „intézményi hálózat" a város egyéb dimenzióihoz idomult. A kórházi szükségleteket a férfibetegeket ápoló Irgalmas Rendi Kórház, a főként nőket fogadó régi Szent János Kórház, valamint a fiókkórházként fungáló vízivárosi kényszerítő dologház biztosította. 80 A városi zárszámadás házipénztári és kórházi alapi kiadási tételei a - Pest városihoz hasonló arányú - szokásos személyi és dologi fenntartási összegeket tartalmazták. 81 A városi (Szent János) kórház 1869-es közkórházzá nyilvánítása együtt kellett, hogy járjon a kórházi profil megerősítésével is. Vagyis a „városi kórház, melyben egyszersmind az elaggott érdemesült polgárok eddig ápoltattak", ettől fogva már kizárólagosan gyógyító funkciókat látott el. 82 A kórházbővítési igények teljesítése során azonban nem minden esetben a legkorszerűbb megoldásokat választották, amit például a folyosókat a főfalon kívülre (azaz a „Gangra") helyezni rendelő határozat is illusztrál. 83 Buda város közkórháza még az orvosi személyzettel nem igazán jól ellátott Pesttel összehasonlítva is alacsony egészségügyi létszámmal rendelkezett: 6 orvos, 1 szülésznő (!), 16 ápoló állott szolgálatban az intézmény újjászervezésekor. 84 S jellemző a viszonyokra, hogy a város ugyanakkor - a házipénztár „terheltetésé"-től való félelem folytán - például elvetette Szénássy Sándor tiszteletbeli főorvos állás utáni folyamodványát - „nem látván a városi főorvosok szaporításának szükségét". 85 Ennek fényében nem túl meglepő, hogy az 1872/73-as nagy kolerajárvány elleni védekezés során, a város vezetése az intézkedések foganatosításakor nagy mértékben támaszkodott a medicinán kívüli, a városi közéletben aktív, laikus erőkre. Az 1872 októberében kiütött járvány tovaterjedésében, a betegek kezelésében és elkülönítésében, továbbá a köztisztasági rendelkezések szigorú végrehajtásában döntő szerepük volt a városrészenként, helyi orvosokból, esküdtekből, egyéb ismert ottani aktív társadalmi 1872-ben az állam a pesti főutak fenntartására 15.000 forint államsegélyt biztosított. Fő-zárszámadás 12-13. p.; BFL IV. 1105. 229/1871. (november 6.), 139/1872. (augusztus 5.) kgy. sz. Buda szabad királyi főváros leltára. 1869. BFL IV. 1106.b. 400/1864. lvt. sz. Az 1873. évi közegészségügyi költségek Budán az évi kiadások 8,9 %-át, Pesten 7,9 %-át alkották. (v.o. Fő-zárszámadás 136., 152-155. p). BFL IV. 1105. 228/1869. (augusztus 2.) kgy. sz. BFL IV. 1105. 145/1873. (május 5.) kgy. sz. BFL IV1105. 173/1869. (július 5.) kgy. sz. BFL IV1105. 88/1867. (szeptember 2.) kgy. sz.; BFLIV1106.b. 6815/1867. tan. ikt. sz. 308
