Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Horváth J. András: Nézetek és törekvések a budai várospolitikában 1867 és 1873 között 289-332

HORVÁTH J. ANDRÁS adódó hátrányokkal; a két város eltérő társadalmi összetételéből fakadó ellentétekkel; valamint a közlekedés hátráltató tényezőivel indokolták.

68 Nem különösebben mélyítették el a jó viszonyt a városok eltérő gazdaságikereskedelmi helyzetéből fakadó ellentétek sem. A két város 1852-ben közös fogyasztási adókerületté vált, ami azt jelentette, hogy közös megegyezés alapján szedték a város külterületi határain felállított vámoknál a beszállított termények utáni fogyasztási adót és kövezetvámot.

69 A városok és a pénzügyi kormányzat közötti szerződés 1867-ben történt lejártakor Buda és Pest között nézetkülönbség keletkezett az egyes termények utáni adórészesedés mértékéről. Pest külön szerződést kívánt kötni a pénzügyi kormányzattal, amelyet a budaiak „a testvériség érzetével meg nem egyeztethető"-nek minősítettek.

70 A jobb partiak főként a bor adóemelésébe nem akartak belenyugodni, modván: az „a budapesti termesztés egy fő ágát, a szöllőművelést sújtaná...", továbbá, mivel „...Pest városa oly összeget igényel e czímen, hogy Buda városának abból világos vesztesége van..."

71 A megindult tárgyalások azonban a városok külön érdekeit figyelembe vevő megállapodás megkötésével hamarosan eredményre vezettek.

72 A két város rivális szakközegei árgus szemekkel figyelték „az ellenfél" pénzügyi manővereit, s Buda a költségvetési egyensúly minden áron való biztosítására irányuló törekvésében olykor még a lakosság széles körét érintő kereskedelmi szempontokat is figyelmen kívül hagyta. így például Mandl Ferenc vízivárosi képviselő nem átallotta a két város közötti kereskedelmi forgalmat fojtogató lánchídi vám budai tarifájának a pesti mértékhez „igazítását" - persze emelését - is javaslatba hozni.

73 Múltidéző „városi öntudat" megnyilvánulásaként, illetve adminisztratív akadékoskodásként találkozhatunk a két város közötti lakossági közeledést jelző spontán megnyilvánulással szembeni - a fentebbi megnyilatkozásokkal ellentétes tartalmú - hatósági ellenállással is. A Krisztinavárosban megválasztott Frank Lőrinc albírósági ülnököt a közgyűlés például csak abban az esetben volt hajlandó megerősíteni, ha - pesti lakos lévén - ténylegesen is Budára költözik.. ,

74 A városok közötti versengés egyik fontos terepét az intézmények elhelyezésének kérdése alkotta. Nem javította a budaiak közérzetét a Műegyetem elődjének, a József Politechnikumnak a városegyesítés előestéjén Pestre történt átköltöztetése, amely 6S GÁRDONYI 1913. 201-202. p.; CZAGA 1999. 16-17. p. 69 VÖ.FABÓ1996. 63. p. 70 BFL IV. 1105. 24/1867. (július 8.), 123/1867. (november 4.) kgy. sz.; BFL IV1106.b. 6885/1867.; 10.440/1867. tan. ikt. sz. 71 BFL IV. 1105. 269/1868. (december 28.) kgy. sz.; BFL IV. 1106.b. 15.850/1868. tan. ikt. sz. 72 Ezek szerint az összes, közösen bevett vámösszegek 7/10-ed része Pestet, 3/10-ede pedig Budát illette. A bor fogyasztási adója változatlan (21 krajcár/akó) maradt, s a sör, a vágómarha, a sertés és a tűzifa adóösszegét nem közös kulcs szerint, hanem a tényleges fogyasztás arányában fizették. KŐRÖSY 1873. 203-204. p.; CZAGA 1999. 14., 19. p. 14. sz. jegyzet; BFL IV. 1105. 178/1868. (augusztus 3.); BFLIV1106.b. 6467/1868. tan. ikt. sz. „Buda ... annál is inkább hasonló eljárást kövessen, minthogy ekként a város jövedelmeit néhány 1000 ft-tal szaporítani lehetne." BFL IV 1105. 42/1867. (július 8.). kgy. sz. 74 BFL IV 1105. 16/1867. (június 5.) kgy. sz. 306