Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szilárdfy Zoltán: Meditációs képek a budavári klarisszák hagyatékából 271-287
MEDITÁCIÓS KÉPEK A BUDAVÁRI KLARISSZÁK HAGYATÉKÁBÓL APiliscsabán látható másik oltárkép, amely eredetileg a Jézus Szíve oltárral szemben állhatott, Szűz Mária Szeplőtelen Szívének allegóriája. Az egészen sajátos kompozíció a mariológia szabályai szerint felépített rétegeivel valóban meditációra serkent. Az égi szférában a Szentháromságot jelentő ragyogó háromszög az isteni Gondviselés szemével, alatta Mária nevének monogramja, majd a kép közepén a rózsakoszorús, lángoló szív a fájdalom tőrével szintén fénysugarakkal övezve. Mária monogramja fölé egy angyal koronát emel, vele szemben a másik, a Máriára utaló (a hagyomány szerint a sírjában megtalált) rózsákat tartja. Középen tömjénező angyalt látunk, a másik oldalon a zarándok ruhás angyal itt az őrző angyalra utalhat. Szűz Mária Szíve alatt a négy arkangyal hódol, Szent Mihály kezében a lángpallossal, Gábriel a liliomszállal, Uriás tartja a holdsarlót - emlékeztetve a Szent Szűz kozmikus jelentőségére, Rafael pedig a kis Tóbiást oltalmazza, aki ezen a festményen már kontaminálódik az őrangyal szerepkörével. Mivel Pozsonyban létezett Mária Szeplőtelen Szívének Társulata, s feltehetően annak tagjai közül többen lehettek a Budára költözött klarisszák közösségéből is, akik a kultuszt megörökölve áhitatgyakorlatokkal azt lelkiségükben melengették, számukra jelentőségteljes volt a Mária Szíve-oltár felállítása. 3 1782-ben II. József szerzetesrendeket feloszlató intézkedése a klarissza monostorokat is megszüntette. Ennek során ingóságaik szétszóródtak. Részint árverés útján értékesítették kegytárgyaikat, részint pedig az apácák magukkal vitték hitbuzgalmi eszközként a sokszor művészi kvalitású tárgyaikat, melyek egyúttal kedves, de a szétoszlatás miatt keserű emlékül is szolgáltak. Ezekben a vészterhes napokban talált menedéket rokonánál, Dobrowolny Miklós egri kanonoknál Kuthy Klára utolsó pesti klarissza apátnő. Az ő hagyatékából kerülhetett az egri ferencesekhez Magdalena Beutler (f 1458) freiburgi klarissza apáca képmása, a háttérben Krisztus szenvedésének miniatűr jeleneteivel. Az olajfestmény egykorú, még a XVIII. század elejére datálható másodpéldányát a budai Erzsébet-apácák Fő utcai kolostorában láttam, a klarissza rend feloszlatása után került oda a budavári kolostor számos más kegytárgyával együtt. Az Erzsébet-apácák jámborságát a klarisszákéhoz hasonlóan Assisi Szent Ferenc lelkisége határozta meg, s így ájtatosságaikat is szívesen átvették és gyakorolták. Egy ilyen meditativ ájtatosság szemléltető eszközének tekintem azt a vászonra festett olajképet, amely nyilvánvalóan a budai klarisszák hagyatéka Szent Erzsébet betegápoló leányainál (akiktől munkadíj fejében származott magángyűjteményembe). Aprivát devóció és népi vallásosság ezen páratlan kultusztörténeti és kulturhistóriai jelentőségű darabján a Pozsonyból Budára települt, amatőr mûvészkedésben járatos klarissza apácák egyike 15 ábrával illusztrálta rendtárs elődjüknek, Magdalena Beutlernek misztikus látomássorát, melyben Krisztus ismeretlen, titkos szenvedéseit jelenítette meg a korabeli kínzókamrák tortúráival. A képsort Szent Brigitta látomása értelmében a Fájdalmas Anya ülő alakja zárja, aki, mint szemtanúja a történteknek, Szent Fia gyötrelmein töprengve elmélkedik. (A jelenetek alá írt szöveg egyezik annak a ritkaságnak tekinthető kisnyomtatványnak a szövegével, melynek egy példányát a jeles soproni művész, id. Storno Ferenc hagyatékából unokájától, Storno Gábortól kaptam meg.) 3 SCHOEN 1943. 8. p. 279
