Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
RÉGÉSZETI ÉS RESTAURÁLÁSI ELŐZETES JELENTÉSEK - Kovács Eszter: A budai ferences kolostor a török korban 241-262
A BUDAI FERENCES KOLOSTOR A TÖRÖK KORBAN A dzsámi jelentősebb kiépítésére és díszítésére akkor kerülhetett sor, amikor a pasák az alsóvárosból, a Duna partján álló szerájukból felköltöztek a várba. 14 Mivel a dzsámit a pasák személyes használatára tartották fenn egészen Buda 1686. évi visszafoglalásáig, bizonyos reprezentációs igényeknek is meg kellett felelnie. Ekkor kaphatta a Szeráj dzsámi 15 vagy Pasa-dzsámi 16 nevet. A minaret is ez időben készülhetett. Míg Sibmacher 1598-1602 között készült rézkarcán 17 még jól látható a templomtorony (azonosítását a kép felirata is megerősíti), Dilich 1606-os rézkarcán már vékony minaret áll a templom mellett. 18 A templom tornyát a metszetek következetesen a szentély mellé, az északkeleti sarokra teszik, azonban ásatás hiányában ezt még nem sikerült hitelesíteni. A torony elbontásának okát nem ismerjük, ostrom által elszenvedett sérülés, de nagyobb átalakítási munka is lehetett. A XVII. századi metszeteken a minaret a templom nyugati oldalán, délnyugati sarkán áll. Azoknál a keresztény templomoknál, amelyeknél máig megmaradt a dzsámivá átalakítás nyoma, legtöbb esetben megfigyelhető, hogy a minaretet közvetlenül a délnyugati és/vagy északnyugati sarokra, tehát a (fo)bejárat mellé építették. Érdekes példa erre Famagustában (Ciprus) a késő gótikus Szent Péter- és Szent Pál-templom (később Szinán pasa-dzsámi) és Nicosiában a hasonló Szent Katalintemplom (később Haidar pasa-dzsámi). 19 Valószínűleg a Pasa-dzsámi díszítőeleme (talán a minber részlete) lehetett az az egyetlen török kori, puha mészkőből készült, téglalap alakú, piskótamintás végtelenített mustrával díszített építészeti tagozat, melyet a Sándor-palota 26. helyiségében a barokk kaszárnyaépület alapfalába beépítve találtunk. Evlia Cselebi leírásából ismerjük, hogy a márványpadlójú dzsámi mellett állt Gázi Ahmed bég mauzóleuma, 20 és itt működött a város egyetlen csorgókútja. 21 A tizenötéves háború harcai alatt a császári csapatok Pálffy Miklós vezetésével 1598-ban megostromolták a várat, és az alsó várost sikerült elfoglalniuk. A bizonytalanná vált helyzet miatt költöztették fel a pasa szeráját a várba. A palotát a középkori Szent János-, a török kori Vízi- (HERMANN 1943. 34. p.) vagy Szeráj- (KARÁCSON 1904.238. p. ) kaputól délre alakították ki egészen a várfalakhoz építve. 1654-1655-ben Kara Murád pasa bővítette ki. 15 KARÁCSON 1904. 243. p. (Azonban Szeráj-dzsáminak nevezték a királyi palota kápolnáját is. FEKETE 1944. 86-87. p.) 16 FEKETE 1944. 408. p. és LVIII. t. (Buda térképe) 17 A metszet hitelessége a palota délkeleti végének ábrázolásánál némileg vitatható, mivel a védműveket sarkított nézőponból hegyes - sziklás kiszögellésre helyezi, és a várfalak bemutatása is sematikus, a város tömegének megjelenítése és az egyházi intézmények elhelyezése mégis pontosnak tekinthető. Azokon a XVI. századi metszeteken, amelyeken az épületek jól felismerhetők, torony látszik, a XVII. századtól minaretet ábrázolnak. Vö. RÓZSA 1963. Hans Dernschwam beszámol arról, hogy a Szent György-templom mellé „török szokás szerint" új tornyot építettek, a Szent János-templommal kapcsolatban ezt nem említi. (TARDY 1984. 498. p.) A szerző jól ismerte Budát és a változásokról részletesen ír, valószínűleg ezt is megemlítette volna. 19 SCHMIDT-WORLEY 1992. 78-80., 9-99. p. Az átnézett forrásokban Ahmed bégre vonatkozó adatot nem találtam. Csak feltételezés, hogy ő lehetett az alapító, ezért temették díszes mauzóleumba a dzsámi mellé. „...A szeráj dsámi, ez is templom volt. A budai vezírek mind itt végzik imádságjukat; a pasa palotájának közelében van. Oszmánli módon egy minaretje van, de díszes. Márvánnyal lerakott tiszta 243
