Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

RÉGÉSZETI ÉS RESTAURÁLÁSI ELŐZETES JELENTÉSEK - Kovács Eszter: A budai ferences kolostor a török korban 241-262

KOVÁCS ESZTER csatavesztés hírére a királyi kápolna legértékesebb tárgyaival együtt idejekorán Pozsonyba menekítették, s ott 1527-ben leltárba vették.

7 1529-ben az újabb török támadáskor kilenc barátot öltek meg.

8 A tragikus események ellenére a ferencesek továbbra is kitartottak. 1535-ben huszonnyolcan laktak a kolostorban, köztük Hardi Gellért, Szapolyai János gyóntatója.

9 1538-ban Dubravicki Mihály még megajándékozta a kolostort, s úgy rendelkezett, hogy ott temessék el,

10 1541-ben azonban a szerzetesek elmenekültek a török hódítás elől Budáról, az épületet a benne lévő javakkal együtt sorsára hagyták. A törökök a város elfoglalása után elsőként a Nagyboldogasszony-templomot alakították át dzsámivá, amelyben Szulejmán szultán 1541. szeptember 2-án a győzelmet megünnepelte. " A Szent János-templom (a Szent György-templommal és a palota kápolnájával együtt) Hans Dernschwam leírása szerint 1555-ben már török templomként működött.

12 A dzsámit, amelynek korai elnevezése nem ismert, feltehetőleg magánszemély alapította, költségeit a későbbiekben is alapítványi pénzből fedezhették.

13 „ ...Dann die stuckh(e), So in dem dritten auszug mit C Bezaichent begriffen unnd zu der Kirchen zu Sannd Johanns und in unns(erer) Cappeln hie zu ofenn gehören, herab geen ofen zuhanndenn unnsers hoffrichters alhie Stephann von Pemphlingen woll=verwart ennden. ..." A forrást közli SULCOVÁ 1996., a tanulmány azonban csak I. Ferdinánd imént idézett levelével és az A listával foglalkozik. A lista keletkezésének dátuma Iványi Béla tanulmányában tévesen 1528-ként szerepel. IVÁNYI 1941. 33. p. 8 KARÁCSONYI I. köt. 387. p. KARÁCSONYI II. köt. 22. p. 0 KARÁCSONYI I. köt. 395-396. p. 1 Dselaladze Musztafa: Tabakát-ül-memálik ve deredsát-ül-meszálik XII. in: THÚRY 1896. 231— 232. p. Szulejmán szultán fethnáme-ja Szulejmán pasához (kelt 1541. szeptember 22-október 20.) in: THÚRY 1893. 392-396. p. 2 „A Szent János-kolostor is török mecsetté vált." V.o.: TARDY 1984. 500. p. A keresztény templomok átalakításakor a törökök először a belső berendezést hordták ki, és azon díszeitől is megfosztották az épületet, amely nem felelt meg előírásaiknak. Az ún. „Verancsics-évkönyvben" a Nagyboldogasszony-templommal kapcsolatban ezt olvashatjuk: „Szolimán passa pedig mind e sok dolog között, igin tisztítatja vala az nímet Bódogasszony templomát, ki Budában fű vala, kihányván belűle mind az oltárokat, karokat, mind egyébféliakat, kik ott az mi módonk szerint valának. És oztán az sanctuariomban bal felől, tagos és magas kerek pulpitost, imádló helt, minemő Konstantinápolban is szent Soffiában vagyon, csináltata, meg is szőnegekkel is, arany bársonokkal is felöltezteté." Memoria Rerum [1981] 73-74. p. Az átalakítás során a Szent János-templom polygonális apszisát egyenes záródással helyettesítették, az építkezés időpontját azonban nem lehetett megállapítani. GERŐ1980. 40. p., 140. p. 3 A dzsámi alkalmazottainak fizetésjegyzéke nem szerepel a török kincstári defterekben. VELICS KAMMERER 1886.453^54. p.; VELICS - KAMMERER 1890. 244-246. p., 365-369. p.; FEKETE - KÁLDYNAGY 1962.; Részletesen FEKETE 1941. 123-124. p. és 13. sz. jegyzet. 242