Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
RÉGÉSZETI ÉS RESTAURÁLÁSI ELŐZETES JELENTÉSEK - Kárpáti Zoltán: A Szent Zsigmond-templom és környéke : régészeti jelentés 205-240
A SZENT ZSIGMOND-TEMPLOM ÉS KÖRNYÉKE A pince kelet-nyugati belterülete 14,70 méter volt az osztófallal együtt, így egy 10,1 méteres nyugati és 4 méteres keleti szakaszra tagolódott. Észak-déli kiterjedése 7 méter körüli. Mindkét pinceszakaszt külön bejáraton lehetett megközelíteni, amelyet az oromfalak déli felén helyeztek el. Azonban a nyugati falon, az északnyugati saroktól 1,70 méter távolságra homokkőből faragott keretkő került elő eredeti helyzetben, amely a mai szinttől csak 110 cm (160,81 méter) mélységig tartott. Az épület használata során újabban nyitott lejáratról van szó, ugyanis a déli sarokban lévő, a márgába vágott lépcsős lejáróban 48 az említett nyugati fal síkjával megegyező falcsonk került elő. A templom támpillére részben hozzáépült e falhoz. Sajnos a fal és a lépcső közötti részt közmű pusztította el, így már nem lehet a lejáratot fedő rétegek és a fal helyzetét rekonstruálni. Mindenesetre a falban lévő északi nyílás és ennek a falnak a déli lejárat elfalazására utaló helyzete azt mutatja, hogy a pince terét leszűkítették. Mindez magával vonhatta azt is, hogy az épület homlokzatát is beljebb kellett „tolni" a telek belseje felé. 49 A módosítás okát minden bizonnyal az utca szélesítésével kell összefüggésbe hozni. 50 Mindez a templom építése előtt történt. A korábbi, nagyobb alapterületű pinceszakasz járószintje 160,00 méter körül volt. A falak is eddig értek le. A helyiség szűkítését követően igyekeztek visszanyerni az elveszett teret, ezért ajárószintet kb. 40 cm-rel (159,51 méter) vitték lejjebb, úgy, hogy az eredeti szinten építették meg az új zárófalat, majd előtte 20 cm széles padkát hagyva a márgát tovább ásták. Ezáltal elkerülték a többi fal átépítését is. Ajárószintet vékony barna agyag jelentette. A keleti helyiséget az udvarból közelítették meg. A délkeleti sarokban elhelyezett, 16-20 cm fokmagasságú, kőlapokból kirakott, megmaradt hat lépcsőfok 1,7 méter szintkülönbséggel jut el a küszöb előtt lévő utolsó, a Honvédelmi Minisztérium építésekor elrombolt fokig. (162,33 -160,56 méter) Az 1,20 méter szélességű lépcsőt mindkét oldalán gádorfal övezte. A bejáratból mindössze az ajtó keretének északi szárelemének helye és a küszöbkő lenyomata maradt meg. Az utolsó lépcsőfok és a küszöb között köves feltöltéssel alakítottak ki 1,5 méter hosszú felületet. A keleti pinceszakasz alja 160,00 méter körül volt, amelyet vékony agyagterítéssel egyszer megújítottak, (szintje 160,08 méter) Felülete faszenes volt. A keleti pincefalat belülről habarcsanyaggal simára kenték, azonban ez, hasonlóan a 2.a. pincénél megfigyeltekkel nem ért le a fal aljáig. Körülbelül 40 centiméterrel felette szakadt meg. A falhoz 10 cm átmérőjű cölöpöt állítottak, amelynek lenyomata megmaradt a habarcsban. E függőleges cölöp közelében, attól délre, két vízszintes Minden bizonnyal kőlapokból készültek a lépcsőfokok, ahogyan a keleti pinceszakasznál, A budai pincéknek a közelmúltban megindult szisztematikus kutatása rámutatott arra, hogy a felmenő épületrész alaprajzi elrendezésének alakulásai nem minden esetben hatnak a pincék alaprajzára. Pl.: az Országház utca 10. számú háznál az épület átalakításakor nem használták fel a korábbi pince hosszanti falazatát. Köszönöm Zádor Juditnak a szíves tájékoztatást. Az utca nyugati oldalán a templom előtti telkek utcai homlokzatán ugyancsak hasonló módosításokat végeztek. 219
