Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

RÉGÉSZETI ÉS RESTAURÁLÁSI ELŐZETES JELENTÉSEK - Végh András: A Szent György utca 4-10. számú telkek régészeti ásatása : előzetes jelentés 167-190

VÉGH ANDRÁS vizsgálta, ezért célszerű volt kiindulásként az egykori telekosztást rekonstruálni. Az újkori házakról rendelkezésünkre állnak XIX. század végi kataszteri térképek, fényképfelvételek és nézeti rajzok. Ezek alapján ismert, hogy a bontás előtt a Telekipalota melletti köztől kezdve öt telek sorakozott (Szent György utca 2-10.) egy kisebb közig, amely a Fehérvári-rondellára vezetett. A köz túloldalán a Fehérvári-kapuhoz épült egykori tüzérlaktanya (Szent György utca 12.) emelkedett. A várfalak felőli oldalon bástyasétány vezetett csakúgy, mint a Fehérvári kapu északi oldalán vezet ma is. A telkek homlokzatát tehát mintegy 10 méterrel a várfalak mögött vonták meg. Ezeket a telkeket igazolhatóan a XVII. század végén, vagyis a város visszafoglalását követően alakították ki a meglévő középkori házmaradványok felhasználásával. Néhány példa a telkek méreteinek kétszáz éves folyamatosságára. Az ún. Marek-féle térképen (1873) a Szent György utca 2-12. sz. telkek a 6-11. számoknak felelnek meg. Azonos méretek között láthatjuk viszont a telkeket az ún. Langer-féle (1749) térképen is. A város visszafoglalása utáni újjáépítési korszak első részletes telekösszeírása, az ún. első Zaiger (házösszeírás, 1696) ugyanezen méreteket közli (Nr. 276-282.), a különbség csupán annyi, hogy a 10. sz. telket két részre osztva mutatja be (Nr. 277-278.).

3 Ama ismert legkorábbi térkép és összeírás, az 1687 januárjában készült Hauy-féle felmérés közvetlenül a város visszafoglalását eredményező pusztító erejű ostrom utáni állapotot rögzítette. Ez a felmérés jelentős eltéréseket mutat a későbbi felmérésekhez képest. A Szent György utca 4. sz. telket mélységében három telekegységre tagolva ábrázolja, a 6. sz. telek déli részén köz vezet keresztül, a 8. sz. telket szintén három részre bontja, míg a 10. sz. telek déli részén újabb közt jelöl, az északi részt pedig két telekre osztja. A telkek várfalak felőli részei csonkák, feltehetően az ostromok pusztításai következtében. A térképen ábrázolt rendkívül tagolt, felaprózott telekstruktúra tehát az egykori középkori házaknak az ostromok pusztításai nyomán átalakult török kor végi állapotát tárja elénk.

4 Az 1696-os első Zaiger adatai szerint egyébként mindegyik telken voltak kisebb-nagyobb falmaradványok, különösen a 4-8. sz. telkek bővelkedtek jó falakkal, régi pincékkel és boltozatokkal. A török kor súlyos háborús pusztításai után a XVII. század végén az eredeti telekosztást állították helyre, majd ezután ezen keretek között valósult meg a polgárházak újjáépítése. Szent György u. (1901 előtt) Zaiger (1696) Hauy(1687) (az egykori Bánffy köz és a Fehérvári-kapu között) 2. 282. 378. 4. 281. 379., 380., 381. 6. 280. Köz + 382. 8. 279. 383., 384, 387. 10. 277.,278. Köz+ 385, 386. Köz Rondell Gässl Köz 12. 276. 388. 3 Közli: NAGY 1971. 4 WEIDINGER - HORLER 1956. 170