Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Farbaky Péter: A Sándor-palota, a Teleki-palota és az udvari istálló : a Szent György tér épületeinek változásai az újkorban 137-160

FARBAKY PÉTER 1857. novemberében készült el,

92 a lovasiskola-terem karzatának egyik tervét pedig csak 1859 nyarán írták alá.

93 Hauszmann a királyi palotához méltóvá alakította az Udvari istálló architektúráját (1901-1903). Miután az Újvilág-kertben elkészült az új, neoreneszánsz stílusú pompás lovarda ( 1899-1900), a régi Udvari istállóépület nagy lovaglótermét istállóvá és kocsiszínné alakította át. Üvegtetővel fedte le az északi épülettömb belső udvarát és több más alaprajzi változtatást is eszközölt. Hauszmann átalakításai azonban még inkább az épület külső kiképzésének a palotához méltóvá tételét célozták: az egyszerű nyeregtetőt manzárdkupolákkal élénkítette, a főpárkányt hangsúlyosabbá tette. A homlokzatok szélső rizalitjain nagypilaszterrendes tagolást alkalmazott, a nyílásokat gazdag keretezéssel látta el. A földszinti terasz folytonosságát középen két lépcsővel szakította meg.

94 A második világháború során az udvari istálló épülete sérült meg a legsúlyosabban. Tetőzete nagyrészt leégett, zárófödéme sok helyen elpusztult. A háború után készült felvételekhez

95 képest azonban jelentős állagromlás következett be az 1950-es évek végére az állagmegóvás elmaradása, illetve talán építőanyag-elhordás következtében. A bontás előtt készült 1959-es fényképsorozaton jelentős faikorona-pusztulást és a belső födémek teljes hiányát figyelhetjük meg.

96 1959-ben az Országos Műemléki Felügyelőség kérte az I. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottságát a volt Udvari istálló bontásának engedélyezésére, a végzést 1959. február 4-én adták ki.

97 A bontási dokumentációt a KÖZTI II. irodája készítette, Janáky István vezetésével. Az ekkor már valóban indokoltan lebontható épület megsemmisítésére valószínűleg még abban az évben sor került. Az épületek nagy részének lebontásával az egykori Szent György tér területe üres, rendezetlen, lehatárolatlan térséggé vált. A tervsorozatot a BTM Kiscelli Múzeum építészeti gyűjteménye őrzi. Jelzeteik: 400., pince, illetve alapozás terve; 401., I. emelet alaprajza [katalógusadatai: FARBAKY 2001. 553.p. 2.1.38. számon]; 393, 402: tetőfelülnézeti terv. II. 5/A. 30: főhomlokzat terve [a terv katalógusadatai: FARBAKY 2001. 553.p. 2.1.39. számon]; 77/A: hátsó homlokzat terve; 75/A.: keresztmetszetek; 323: az alsó épületrészek részletmetszetei. Uo. 350. és 507: a lovasiskola északi oldali karzatának tervei. YBL 1957. 253-277.p. Vonatkozó hely: 260.p.; FARBAKY 1997. [a legrészletesebben, a BFLben található iratok alapján]; FARBAKY 2001. 258-259.p. A Hauszmann-féle átalakítás néhány tervlapját ugyancsak a BTM Kiscelli Múzeum őrzi. 529, 533: alaprajzok; 602: a régi lovaglóterem alaprajzi felmérése; 540: a déli szárny I. emeletének berendezési terve; 623: déli szerszámkamra átalakításának terve. BTM Kiscelli Múzeum fotótára F. 80.514 ltsz. és 2459/9* 12. neg.sz. Őrzési helye: KÖH Fotótár 48382^18389. sz. negatívok. Fővárosi Tervtár 6452 hrsz. tervcsomóban, 25.010/1959. sz.irat. (I.kerületi Tanács VB VIII. osztálya). 154