Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Farbaky Péter: A Sándor-palota, a Teleki-palota és az udvari istálló : a Szent György tér épületeinek változásai az újkorban 137-160
FARBAKY PÉTER A tervezett Udvari istálló harmadik tervváltozata, alagsori alaprajz, 1789. (MOL T14 BT 32.) nyugati oldalra tervezte a pillérekre támaszkodó emeleti karzatot. 83 Belső kialakítását egy másik tervlap metszete mutatja be, amelyen még a főszárny keresztmetszetét és az északi lovasiskola-homlokzatot láthatjuk. 84 Az épület hátsó, nyugati, földszintes szárnyában a Wagenschupfen - azaz a kocsiszín - helyezkedett el. Fennmaradt egy alagsori alaprajz is, amely a kocsiszín és lovasiskola alatt boltozatos pincetereket, a főszárny többi részén pilléreket jelöl. Furcsa az, hogy a sarokrizalitnál nem szélesebb a traktus. 85 A harmadik terwariációból csak az alagsori alaprajz ismeretes: a főszárny középrizalitját a háromhajós lovasiskola képezte, sarokrizalit nincs, az északi két sarok lekerekített. A kocsiszín itt is a nyugati, hátsó szárnyban kapott volna helyet. 86 A királyi palota komplexumáról két helyszínrajz is fennmaradt, amelyekbe bele is rajzoltak egy-egy említett istállóépület-tervet. 87 Az első variációt tartalmazó helyszínrajzból az állapítható meg, hogy a tervezett épület csak a Zeughaus északi határoló vonaláig terjed ki észak felé, a Teleki-palotáig nem ér el. Egyébként az összes istállóterv megegyezik abban, hogy csak ezt a területet foglalná el. Feltevésem szerint a szabad terület északi részére került volna az önálló lovasiskola-épület. Azt a tényt, hogy az istálló nem épült meg, s II. József halála után építése lekerült a napirendről, nemcsak egy 1794-ből származó helyszínrajz 88 , de későbbi térképek (Lipszky, Vasquez) is megerősítik. MOLT 14. BT 30. Közli: CZAGÁNY 1966. 29/25. kép; KELÉNYI 1976. 31. kép. MOL BT 35. MOL BT 31. MOL BT 32. BFL XV.16. B. 11/42. jelzetű térkép. CZAGÁNY 1786-1794 közé datálja (CZAGÁNY 1966. 152/E. rajz, vö. a BT 32. tervvel), véleményem szerint azonban 1789 körül készülhetett. A másik helyszínrajz: MOL T 18. No. 3. (vö. a BT 33. és 34. jelzetű tervekkel). Közli: NAGY - BÓNIS 1975. IILköt. 33/5. kép. [Őrzési helye: Bécs, Hofkammerarchiv). 152
