Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Farbaky Péter: A Sándor-palota, a Teleki-palota és az udvari istálló : a Szent György tér épületeinek változásai az újkorban 137-160
FARBAKY PÉTER A Bauhofes a tüzérkaszárnya helyére a nyugati oldalon 1788-1789-ben Franz Anton Hillebrandt és a budai Landesbau direction készített több nagyszabású udvari istállótervet, amelyek nem valósultak meg. 76 Egy új, a királyi palota melletti istállókocsiszín tervezésére II. József utasította udvari építészét, Hillebrandtot 77 1788 októberében. Előírta számára, hogy az épület kettős funkciójú legyen: az udvar részére biztosítsa száz ló és 30 kocsi befogadását, a katonai parancsnok számára pedig harminc ló és hat kocsi elhelyezését. 78 A legkorábbi elképzelésben már kialakult az U formájú konfiguráció, a főszárny déli és középső részébe a földszintre az istálló, az északi U-alakú részbe (vagy szárba) pedig a kocsiszín, az emeletre szolgálati lakások kerültek. A főszárny két szélső rizalitja hangsúlytalan, csak a középrész kapott manzárdtetős kiemelést. A terven az északi homlokzaton három tengely képezi az előreugró rizalitot, középen nagyméretű kapu nyílt volna. 79 Néhány más tervlap bizonyosan nem Hillebrandttól származik. Három tervváltozat maradt fönn egy önálló lovasiskola elképzelésre. Az egyiken egy rendkívül magas, kontyolt nyeregtetős épületet láthatunk. A lovaglótermet két hosszoldalán hét-hét szegmensíves ablak világítja meg, egyik rövid oldalán emeletes karzat helyezkedik el. 80 Egy másikon a tetőzet lényegesen alacsonyabb, az alaprajzi elrendezés nem változott, mindössze a hosszoldalakon került két ajtó az ablaksor alá. A karzat kialakítása sem tér el az előzőétől. 81 A harmadik variációról két terv is tudósít (ez a változat a legkidolgozottabb), itt a karzatos rövidebb oldal kívül oromfalas kidolgozású, a második változathoz hasonló alacsony tető csak a második, rövid oldalon van lekontyolva. A karzat kialakítása nem változott, csak a pillérek és áthidalók találkozásához kerültek voluták. A két rövidebb homlokzat kidolgozása nem éri el Hillebrandt színvonalát. 82 1789 áprilisában új utasítás jött II. Józseftől: az istállóban lovaglóiskolát is létesíteni kell (nyilván a bécsi Spanyol lovasiskola mintájára). Még 1789 végén megszületett Hillebrandt két újabb terve. Az egyik tervváltozaton az épület alaprajza egyenlőtlen U-formát mintáz. A főszárny három rizalitos, a két szélsőrizalit önálló nyeregtetős, tömegegységei elválnak a főtömegtől. A főszárnyban a földszinten lettek volna az istállók, az emeleten szolgálati lakásokat tervezett Hillebrandt. A főhomlokzat a klasszicizáló késő barokk stílus jellegzetességeit viseli magán. Az északi keresztszárnyban egyetlen, két szint belmagasságú lovasiskola-terem kapott helyet. Ennek kapuja a főhomlokzaton nyílt volna, a félköríves záródású Czagány István foglalkozott elsőként a tervekkel, ő még - tévesen - úgy gondolta, hogy 1763-1786 között felépült a Hofstallgebäude őse. (CZAGÁNY 1966. 32.p.) A tervekkel újra foglalkozott: KELÉNYI 1976. 42.p. Életművének feldolgozásai: KAPOSSY 1924; KELÉNYI 1976. MOL C 128. 2. iktatókönyv no. 459. MOL T 14. (Tervek a Kereskedelmi Minisztérium anyagából) BT 33. és 34. Közli: CZAGÁNY 1966. 28/24. kép és 30/26. kép. MOLT 14 BT36. MOL T 14. BT 37. és 40. Csak ennek feliratán szerepel a „Winter Reitschule", azaz a Téli lovaglóiskola elnevezés. MOL T 14. BT 38. és 39. sz. tervek. 150
