Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Farbaky Péter: A Sándor-palota, a Teleki-palota és az udvari istálló : a Szent György tér épületeinek változásai az újkorban 137-160

FARBAKY PÉTER A királyi palota krisztinavárosi szárnyában 1902-ben készült el József főherceg lakosztálya,

62 s ez lehetővé tette, hogy a Teleki-palotában nekikezdhessenek a gyökeres átalakításnak. Az átépítés terveit a kor kiváló építészpárosa, a Klotild-palotákat (1900-1901) és a Zeneakadémiát (1904-1907) megalkotó Korb Flóris (1860-1930) és Giergl Kálmán (1863-1954) készítette 1902-ben.

63 Az átalakítás eredményezte legfontosabb változás abban állt, hogy az alapterületileg is bővült palota új főbejárata a keleti, Szent György téri homlokzatról az új északi, kerti homlokzatra került át. A lebontott Szent György utcai házak helyén kialakított parkba a kerítéskapun át lehetett bejutni, északi végében „luxus" istállóval. Míg a késő barokk Teleki-palota keleti és déli szárnya lényegében megmaradt, csak új architektúrával látták el, addig a nyugati szárny egy új traktussal jelentősen kibővült. Az északi szárnyat lebontották és helyén a többi épületrész derékszögű koordinátarendszeréhez igazodó épületrész épült, az íves kocsiáthajtót is tartalmazó új bejárati középrizalittal. Teljesen új volt a kert nyugati oldalát lezáró, a palotatömbhöz csatlakozó északi traktus. A belső udvart lapos üvegtetővel fedett, az előcsarnokból nyíló vesztibülle alakították, ahol a királyi palota Habsburg-lépcsőjét felidéző, két íves karból álló díszlépcső vezetett fel az I. emeletre és az itt kialakított két szint belmagasságú, reprezentatív táncteremhez.

64 A kissé átalakult belső elrendezésről Resofszky Béla egy 1911-ben íródott cikke számolt be. Ebből ismerjük a kivitelező mestereket is.

65 Az épület késő barokk architektúrája is radikális változáson esett át. A térre néző főhomlokzat szélső kéttengelyes részei egytengelyessé változtak, s négyzetes tornyok épültek ki, köztük pártázat zárta le a felületet. A déli homlokzat a nyugati szárny négyaxisos részével bővült, az átalakított homlokzat legérdekesebb új eleme a délkeleti toronyhoz csatlakozó II. emeleti loggia volt. Teljesen új volt a francia kastélyépítészetet idéző nyugati és északi homlokzat. 1903-ban készült a kerti istálló pártázatos neoreneszánsz épülete, ugyancsak a Korb-Giergl építészpáros tervei alapján.

66 A várat először 1944. október 16-án, Horthy eltávolítása és a Szálasi-puccs napján lőtték a németek, ekkor megsérült a főhercegi palota is. A főhercegi család el is hagyta az épületet. 1944-1945 telén, Buda ostromakor a királyi palota és a Várnegyed a német csapatok fő fészke volt, s ez a városrész sérült meg a legjobban, ebben osztozott a Szent György tér néhány épülete is. A főhercegi palota sérüléseit több ekkori fényképfelvétel dokumentálja. Szent György téri homlokzata nem sérült meg különösebben, a nyugati, krisztinavárosi oldalon a tetőzet és a homlokzat egyes részletei károsodtak. A vesztibül üvegteteje betört, a szép lépcsőkarok megsérültek, Az új terekről: József főherceg új otthona. Szalon Újság VII. (1902). 24. sz. [dec. 31.] 5-11.

p. A két építészről: GÁBOR 1981.

1. köt. 197-198.p.; GERLE ET AL. 1990. 91-93.p. A Habsburg-lépcsőt megalkotó Hauszmann Alajos műtermében dolgozott Korb és Giergl is. RESOFSZKY 1911.1512-1514.p. Az asztalos- és kárpitosmunkát készítő egyik cég Schmidt Miksáé volt. Egy másik, a belső terek fényképeit is tartalmazó cikk: A mi főhercegünk otthona. Az Érdekes Újság II. (1914). 3. sz. 1-5. BFL 1407/b. Tanácsi ügyosztályok központi irattára 118250/1903. III. sz. és 168.948 [vagy 168.448]/!903. III. sz. ügyiratok. 148