Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)

A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Farbaky Péter: A Sándor-palota, a Teleki-palota és az udvari istálló : a Szent György tér épületeinek változásai az újkorban 137-160

FARBAKY PÉTER falkutatást Gerőné Krámer Márta végzett, s elkészült Pusztai László tudományos dokumentációja. 37 A terveket Fodor László készítette, a műemléki helyreállítást viszont Czagány István (KÖZTI). Ezek alapján az 1980-as évek második felében elkészültek a külső homlokzatok helyreállításai, ám az épület belsejét nem állították helyre. 1994-ben és 1997-ben készült a Hild-Ybl Alapítvány két új tudományos dokumentációja, 38 1994-1998 között Altmann Juliannna (BTM) tárta fel a ferences kolostor maradványait az épületben. 39 Végül 2002-re készült el az épület teljes rekonstrukciója, Potzner Ferenc (KÖZTI) tervei alapján. 40 A Teleki-, majd József főhercegi palota 41 A Schloss gasse nyugati oldalának a Bateri Gasse - Schänzl Gasse közötti szakasza a középkor óta beépített. A Hauy-térkép a 373-376. közötti telkeket lokalizálja ide, egy közbenső közzel, 42 a Zaiger három házhelyet jelöl itt. 43 E középkori házak nyilván megsérültek a visszafoglalás során, mert 1686 után a Zaiger szerint már nem kerültek magántulajdonba. 173l-re ágyúpadot (ágyúállások részére készült kiemelkedő fbldművet) alakítottak ki helyükön, amely azonban François Langer 1749-es térképének elkészülésére már elveszthette funkcióját: a térkép itt csak alaktalan földhányásokat tüntet fel. A XVIII. század közepe nagy változásokat hozott a szomszédos királyi palota életében, a Mária Terézia-féle nagy cour d'honneurös barokk palota kiépítése a Zeughaus terére is kihatott. 44 A (mecsetből visszaalakított, s 1686-ban a hálaadó istentisztelet helyéül használt) Szent Zsigmond-prépostság templomának szentélyét - és a hajónak valószínűleg csak keleti részét - 1767-ig használták. 45 Ekkor nyújtotta be javaslatát F. A. Hillebrandt a régi prépostsági épület lebontására. A királyi palota és a Zeughaus közötti, az egykori Száraz-árok helyén épült új épület tervrajza 1771. augusztus 14-i dátumot visel, az építkezést 1771-1972-re tehetjük. 46 A prépostságot Mária Terézia tehát valószínűleg csak 1772-ben helyeztethette át az új Hillebrandt­PUSZTAI 1984. A dokumentáció kétkötetes, az egyik a külsővel, a másik a belsővel foglalkozott. FARBAKY 1994. A falkutatást Szekér György végezte, a belső terekre vonatkozó dokumentáció 1997­ben készült. Ld.a. 2. jegyzetet. A belsőépítészek: Magyari Éva, Dévényi Tamás és Pazar Béla, művészettörténész kutatók: Dávid Ferenc és Farbaky Péter, a reprezentatív terek bútorzatának kialakítását Batári Ferenc, a festészeti programot Sinkó Katalin és Basics Beatrix alkották meg. Az épületről FARBAKY 1998., valamint FARBAKY 2003. (A három Szent György téri épület tudományos dokumentációi a budai Várgondokság megbízásából készültek a Hild-Ybl Alapítványban.) WEIDINGER-HORLER 1956. 2. sz. melléklet. Uo. 3. sz. melléklet, 283-284-285. sz. telkek. A palota barokk periódusának legújabb összefoglalása KELÉNYI 2001. 217-240.p. A hálaadó miséről: BELITSKA-SCHOLTZ 1985. 133.p.; BUZÁS-FELD 1996. 7.p. KELÉNYI 1976. 40-41. p.; 25. és 28. képek. 144

Next

/
Oldalképek
Tartalom