Tanulmányok Budapest Múltjából 31. (2003)
A MÚLT RÉTEGEI - A SZENT GYÖRGY TÉR TÖRTÉNETE - Magyar Károly: A budavári Szent György tér és környékének kiépülése : történeti vázlat 1526-tól napjainkig 43-126
MAGYAR KÁROLY nagyszámú régészeti objektum és lelet került elő, a kezdetben kisebb leletmentésnek induló munkák nagyobb formátumot öltöttek. A feltárásokat 1972 és 1985 között Zolnay László vezette. 234 Munkája során hamar kitűnt, hogy az addig többékevésbé üresnek vélt udvar tömve van régészeti jelenségekkel. Ami még fontosabb: kiderült, hogy ez a terület eredetileg a polgári városrészhez tartozott, amelynek házmaradványai egy utca mentén ott sorakoznak az északi palotaszárny modern, nyugati bővítménye mellett/alatt. A délnyugati rizalitnál tárta fel Zolnay 1974-ben a híressé vált budai gótikus szoborleletet. 235 Sajnos a lelőhely - egy középkori polgári ház pincéje - keleti részét éppen a bővítmény alapozása semmisítette meg, hasonlóan több más házmaradványhoz. Az egykori előudvar területén 1972-1974 között feltárt épületmaradványok alapján hasonlóak felbukkanására lehetett számítani az északi zárófaltól északra, a tér déli-délnyugati részén is. E megfontolás alapján 1975-től 1983-ig tartott itt is a kutatás, részint a palotába vezető XIX. század végi úttest, részint az istálló északi tömbjének elbontott keleti helyisége alatt, illetve keletebbre, az „A" épület északi homlokzata előtt. A feltárások igazolták a feltételezést: végig előtűnt a középkori Zsidó/Szent Zsigmond utca nyugati házsora, a korábbi és a késő középkori út köves felülete, valamint a palota késő középkori kapuzata, illetve annak túloldalán az az eredetileg városi építmény (nagy valószínűséggel az ún. Friss-palota), melyet utóbb kaputoronyként használtak. 236 A helyszínen folytatott régészeti kutatások hosszabb időre megszakadtak. Az előkerült maradványok egy csoportját - a zárófal nyugati vonulatát, a kapuzatot és a kaputornyot, valamint a késő középkori útfelületet - részlegesen helyreállították a műemléki bemutatás érdekében, 237 az „A" épület előtti középső térrészt füvesítették. A parkosításra azért volt szükség, mert az egykori királyi palotában egymás után megnyíló közgyűjtemények egyre nagyobb látogatóforgalmat vonzottak. Ennek jegyében a terület északnyugati részén, a Teleki-palota kertje helyén nagy befogadóképességű turistabusz-parkolót alakítottak ki. Mindeközben a téren egyetlen, kisebb léptékű, de nem elhanyagolható építkezés történt. 1984-1986 között az eredetihez hasonló stílusban - de nem ugyanolyan formában! - helyreállították a Sikló állomásépületét (és vele együtt a létesítmény többi részét, a pályát és az alsó állomást). 238 Ezzel a volt királyi palota együttese a Duna-part irányából sokkal egyszerűbben megközelíthető, a tér átvezető, turistaelosztó szerepe erőteljesebb lett. 1988-ban felmerült annak lehetősége, hogy a Honvédelmi MinisztériumHonvéd Főparancsnokság tömbjének helyén luxus szállodát alakítanak ki. Ehhez kapcsolódva kisebb, szondázó jellegű kutatások folytak az épület középső és déli udvarán, valamint a déli homlokzat előtt. A Feld István vezette ásatás során sikerült Kutatásainak eredményei összefoglalva: ZOLNAY 1977, 1984.; MAGYAR 1992.B 109-1 ll.p. Első, részletesebb, de népszerűsítő jellegű publikációja: ZOLNAY- SZAKÁLL 1976., amelyet számos egyéb feldolgozás követett (németül: ZOLNAY 1976.3-4. 173—331.p., magyarul: ZOLNAY 1977.) MAGYAR 1992. A Műemléki tervezés: Czagány István Budapest Lexikon II. köt.400~401.p. 106
