Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás
Pándy Tamás: Nagy-Budapest egy kistelepülés kisemberének szemével : Pestszentimre a Városban 273-287
Pándy Tamás Nagy-Budapest egy kistelepülés kisemberének szemével burkolására évtizedeket kell várni, s marad feladat az utódok számára is. A szóban nagy hanggal - hirdetett új iskola - fele -1961 -ben kerül az oktatás birtokába. A tornatermek építésére csak a '80-as években - az új iskolák belépésével együtt - kerül sor, várhatóan pár éven belül teljes lesz a kép. A budapesti szemét napi 80 vagonja 1958-ig árasztja bűzét Pestimrére. 18 Az egészségügyi létesítmények megvalósítása is betegeskedik. A központ, az üzleti negyed kialakítása a '60-as években elindul, aztán elakad. Az imrei emberek - látva a haladás lassúságát - régi fegyverükhöz nyúlnak. Ha nem kapjuk meg a felsőbb vezetéstől, megcsináljuk magunk. (Ezt akkoriban társadalmi munkának hívták). A kerületi és fővárosi vezetés, értékelve az elszántságot, sok mindenhez áldását - és néha pénztámogatását is - adja. A villamos-hosszabbítás, az új 54-es, később 5 l-es számú vonal kiépítése is így valósulhat meg. Orvosi rendelőket, gyermekrendelőt, játszóteret építenek, iskolákat, óvodákat emelnek, bővítenék, renoválnak társadalmi munkával. Az elkeseredés az elmaradt tételek miatt bizonyára nem a fővároshoz kerülést éltette ebben az időben. Mivel erre az időszakra esnek az államosítások és a kitelepítések, sok emberben meginog a feltétlen bizalom, főleg annak ismeretében, hogy a helyi vezetők semmit sem tehetnek azokért az emberekért, akik adott esetben a település életét mentették meg, vagy munkalehetőséggel teremtették meg sokak megélhetését. Hiába próbálják megmenteni a kitelepítéstől az Európa-hírű Krepuska professzor lányát és családját. Tétlenül nézhetik a Krepuska-kastély (Magyarország első beton épületének) bitorlását, a mintaszőlészet elpusztítását. Nem tehetnek semmit a gyógyszerész patikájának elvétele ellen, holott tudták, ha nincsenek életmentő szerei 1945-ben, nem biztos, hogy ők most kérelmezni tudják a felmentést. A kerületi egység érdekében az összes helyi testület, szervezet, párt, szakszervezet beleolvad a pestszentlőrinci keretbe és az ottani helyiségekbe, minden önállóságát elveszítve. Természetesen az imrei vezetők másod-szerepet tölthetnek csak be a nagyobb kerületrész prominens személyei mellett. A kerületi fejlesztési tervekben mindig elsőbbséget élvez Pestlőrinc települése - ezáltal egyre jobban lemarad az imrei felzárkózás a kétségtelenül fejlettebb Lőrinccel szemben. Ez az elmaradottság kissé mérséklődik 1956 után. 1957-ben megindítják Budapest legtekervényesebb, leghosszabb útvonalú és menetidejü járatát, az 54-est. A Cséry-vasút sínpárjain Imréig döcög az új villamos. Több napközi nyílik, felújítják, átépítik az iskolákat, sőt új iskolát, óvodát is avatnak. Létrehozzák Budapest első szakosított orvosi rendelőjét, a Vöröskereszt helyi szervezetet alakíthat, alapvetően azonban nem változik meg a viszony a kerület két része között. 1967 után viszont felcsillan a remény Szépvölgyi Zoltán országgyűlési képviselővé választásával. O a fővárosi tanács elnökeként képviseli a parlamentben és a Fővárosi 18 CSŐM 1960. 24. p. 283
