Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Kalmár Ella: A "statisztikai" Nagy-Budapest 289-336

Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. 1930-ban publikált, 1869-ig visszatekintő adatsort is, mely természetesen ugyancsak a település 1930. évi közigazgatási határát veszi alapul. A táblázatok összeállításánál zsinórmértékül Thirring Lajos alapvető összeállítá­sát tekintettük, 34 kiegészítve az 1941, 1949. évi adatokkal, valamint Soroksár és Pestszentimre számsoraival (e településeket nem tekintették a „statisztikai" Nagy­Budapest részének). Thirring ugyan „visszafejtve" közli a népességszámot, azonban a felekezet, az anyanyelv s különösen a foglalkozás részletezésénél ő is a népszámlá­lási publikációk adatait használja, így táblázatait összeállításunk ellenőrzéséhez is használhattuk. 1869-ben nem publikálták községsorosan az adatokat, ezért azokat az 1900. évi népszámlálás visszatekintő adatsora, az 1890. évi adatokat az 1892. évi Helységnév­tár alapján közöljük. Az 1949. évi számok esetében az előzetes adatokat használtuk (Rákoscsaba, Rákosliget, Rákoskeresztúr adatai a járási tabelláknál találhatók meg), mivel a részletes és végleges községsoros adatokat a későbbi években már az 1950. évi közigazgatási beosztás szerint közölték. Ez a népességszám eltér az anyanyelv, il­letve a vallás táblában közöltektől, melynek magyarázatát az anyanyelv táblázatnál adjuk meg. Az általános magyarázatnál leírtakra utalva e táblában közöljük az 1930. évi de­mográfiai kötetben közölt visszatekintő népességszámot helységenként. A két táblá­zat különbsége nem haladja meg a 400-at; kivéve azl900. évi adatokat. 35 Az 1. táblázat alapján számítottuk ki az egyes helységek népességének változását - abszolút számban és százalékban - a tíz évenként rögzített, közölt adatok alapján. A táblázatok utolsó, tájékoztatásul kiszámított (és dőlttel jelzett) rovata, azaz az 1869-1949 közötti időszak számított gyarapodása, a később alakult, önállósult tele­püléseknél természetesen az első népszámlálási előfordulásuktól értendő. Ugyancsak dőlttel jeleztük a 3. táblázatban a később alakult községek első népszámlálási népes­ségszámát, mely nem „valódi" tényleges gyarapodás, de a számítások könnyebb átte­kinthetősége érdekében közöljük azokat; a 4. táblázatban ezeknél -jel szerepel. A települések közigazgatási változását, illetve a községsoros népszámlálási kötetek­ben való megjelenésüket az alábbi táblázatban foglaltuk össze: 34 THIRRING L. 1935/b. 35 A visszatekintés 3105 fős többletét a még nem önállósult Rákosszentmihály (3014 fővel ekkor még Csömör része) és Sashalom (456 fő, amiből 365 fő az 1. táblázatban Cinkotánál szerepel) beemelése adja. Az 1930-ig megtörtént területváltozások szerinti közlési gyakorlatot jól mutatja a két táblázat különbsége. Újpest és Rákospalota (Káposztásmegyer átcsatolásával) 320 fős; Kispest és Pestszentlőrinc (1909-ben vált ki) 5952 fős, valamint Soroksár és Pestszentimre (1930-tól önálló) 268 fős eltérése, melyek az 1. táblázatban természetesen az anyaközség adataiban szerepelnek. 298

Next

/
Oldalképek
Tartalom