Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás
Kalmár Ella: A "statisztikai" Nagy-Budapest 289-336
Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. 1930-ban publikált, 1869-ig visszatekintő adatsort is, mely természetesen ugyancsak a település 1930. évi közigazgatási határát veszi alapul. A táblázatok összeállításánál zsinórmértékül Thirring Lajos alapvető összeállítását tekintettük, 34 kiegészítve az 1941, 1949. évi adatokkal, valamint Soroksár és Pestszentimre számsoraival (e településeket nem tekintették a „statisztikai" NagyBudapest részének). Thirring ugyan „visszafejtve" közli a népességszámot, azonban a felekezet, az anyanyelv s különösen a foglalkozás részletezésénél ő is a népszámlálási publikációk adatait használja, így táblázatait összeállításunk ellenőrzéséhez is használhattuk. 1869-ben nem publikálták községsorosan az adatokat, ezért azokat az 1900. évi népszámlálás visszatekintő adatsora, az 1890. évi adatokat az 1892. évi Helységnévtár alapján közöljük. Az 1949. évi számok esetében az előzetes adatokat használtuk (Rákoscsaba, Rákosliget, Rákoskeresztúr adatai a járási tabelláknál találhatók meg), mivel a részletes és végleges községsoros adatokat a későbbi években már az 1950. évi közigazgatási beosztás szerint közölték. Ez a népességszám eltér az anyanyelv, illetve a vallás táblában közöltektől, melynek magyarázatát az anyanyelv táblázatnál adjuk meg. Az általános magyarázatnál leírtakra utalva e táblában közöljük az 1930. évi demográfiai kötetben közölt visszatekintő népességszámot helységenként. A két táblázat különbsége nem haladja meg a 400-at; kivéve azl900. évi adatokat. 35 Az 1. táblázat alapján számítottuk ki az egyes helységek népességének változását - abszolút számban és százalékban - a tíz évenként rögzített, közölt adatok alapján. A táblázatok utolsó, tájékoztatásul kiszámított (és dőlttel jelzett) rovata, azaz az 1869-1949 közötti időszak számított gyarapodása, a később alakult, önállósult településeknél természetesen az első népszámlálási előfordulásuktól értendő. Ugyancsak dőlttel jeleztük a 3. táblázatban a később alakult községek első népszámlálási népességszámát, mely nem „valódi" tényleges gyarapodás, de a számítások könnyebb áttekinthetősége érdekében közöljük azokat; a 4. táblázatban ezeknél -jel szerepel. A települések közigazgatási változását, illetve a községsoros népszámlálási kötetekben való megjelenésüket az alábbi táblázatban foglaltuk össze: 34 THIRRING L. 1935/b. 35 A visszatekintés 3105 fős többletét a még nem önállósult Rákosszentmihály (3014 fővel ekkor még Csömör része) és Sashalom (456 fő, amiből 365 fő az 1. táblázatban Cinkotánál szerepel) beemelése adja. Az 1930-ig megtörtént területváltozások szerinti közlési gyakorlatot jól mutatja a két táblázat különbsége. Újpest és Rákospalota (Káposztásmegyer átcsatolásával) 320 fős; Kispest és Pestszentlőrinc (1909-ben vált ki) 5952 fős, valamint Soroksár és Pestszentimre (1930-tól önálló) 268 fős eltérése, melyek az 1. táblázatban természetesen az anyaközség adataiban szerepelnek. 298
