Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Dombóvári Antal: Rákosliget krónikája, 1899-1949 233-251

Dombóvári Antal Rákosliget krónikája, 1899-1949 állampolgár és 36 „népellenes tevékenységet folytató" egyén szerepelt rajta.

61 A helyi kommunisták levélben szólították fel a Nemzeti Bizottságot, foglaljanak állást a nyilasok kérdésében, kit állítanak bíróság elé, hová kell a rendőrséget kiküldeni. Egy decemberi irat szerint az egykori nyilasok ismeretlen helyen tartózkodtak. Miután hazatértek, a helyi Nemzeti Bizottság úgy döntött, néhány hétre menjenek el ezek az emberek Isaszegre erdőt irtani - így szereztek tüzelőt a községnek.

62 A budapesti ostrom vége után kezdtek visszaköltözni az evakuáláskor távozott ligetiek, de a saját lakásukba való költözést is kérvényezni kellett a helyi hatóságoknál. A tavasz folyamán megindult a köztisztviselők igazolása. Az Igazoló Bizottságok véleménye döntően befolyásolta az emberek állását, nyugdíját, fizetését, iparengedélyét, megélhetését. Igen sok illetékességi vita folyt a környék Igazoló Bizottságai és Nemzeti Bizottságai, valamint a járási szervek között. Ennek egyik oka mindenképpen az, hogy a községi önkormányzati szervek előbb keletkeztek, mint a járási, illetve megyei szervek! Újjáalakult a helyi rendőrség is, Rákosligeten a parancsnok Puskás Imre lett.

63 Az MKP mellett fokozatosan kibontakozott a Szociáldemokrata Párt (SZDP) helyi szervezete is. 1945. június 19-ére „Rákosvidéki Nagygyűlést" szerveztek a mai teniszpályán.

64 Szeptember l-jén a Független Kisgazdapárt helyi szervezete is létrejött, vezetőt választottak Simonovánszky Ödön, titkárt Csillag Ferenc személyében. Október 7-én a községi képviselőtestületi választás során az FKgP-ra 912 ember szavazott.

65 Az októberi törvényhatósági választások és a novemberi nemzetgyűlési választások előkészületeinél azonban már észrevehető volt a kommunisták előretörése. A rákosligeti II. számú összeíró bizottság kisgazda tagjának megjelenését bírálta Dégi Jenő aljegyző: a párt még nem alakult meg, a Nemzeti Bizottság nem tud róla, nincs igazolványa, nincs igazolva, a Nemzeti Bizottság soraiban nincsenek kisgazdák. 1946-ban Budapest szovjet városparancsnoka, Zamercev tábornok értekezletet tartott a Pest környéki községekben létesített szovjet hősi emlékművek témájában. A táviratra Rákosliget közölte, hogy még 1945. május 1-én felállítottak a Hősök terén a fából készült emlékművet, melyet az MKP csináltatott, ám amennyiben a község anyagi segítséget kapna, újat építtetne.

66 Az új emlékművet 1948. október 10-én leplezték le a vasútállomás melletti parkban, alkotója Megyeri Barnabás. Ez volt az utol61 BFL V. 714. b. Rákosliget iratai 489/1945. 62 BFL V. 714. b. Rákosliget iratai 355/1945. 63 BFLV. 714. b. Rákosliget iratai 990/1945. 64 BFL V. 714. b. Rákosliget iratai 1506/1945. 65 BFLV. 714. b. Rákosliget iratai 3021/1945, 3338/1945. 66 BFLV. 714. b. Rákosliget iratai 1542/1946. 249