Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Dombóvári Antal: Rákosliget krónikája, 1899-1949 233-251

Tanulmányok Budapest Múltjából XXX. pár volt! 1941 júliusában két hétre liszt nélkül maradtak Liget lakói, a zsíradagot pedig heti 10 dkg-ra csökkentették.

47 Az ellátási problémák mellett erős kontraszt, hogy elkezdték a rákosligeti evangélikus templom építését, a község határában megindult a Vegyiművek építkezése. A község nyugati oldalán újabb település körvonalazódotta Régi Akadémiatelep. 1939. május 5-én kihirdették a második zsidótörvényt. Eszerint közintézményben nem lehetett tovább zsidókat alkalmazni. Rákosligeten is községi igazoló választmányjött létre a törvény végrehajtására.

48 A képviselőtestületből kizárták a zsidókat, korlátozták ingatlanszerzésüket, ennek ellenére, amikor a járási főszolgabíróság érdeklődött az augusztusban megválasztott képviselőtestület összetételéről, Rákosliget jegyzője letagadta, hogy izraelita vallású is szerepel a képviselők között!

49 Egy évvel később megalakult a Nyilaskeresztes Párt helyi szervezete, vezetője Kégl Károly lett, összejöveteleiket Pálföldi vendéglőjében tartották.

50 Az 1941. augusztus 8-án kihirdetett harmadik zsidótörvény megtiltotta zsidók és nem zsidók egymás közötti házasságkötését. Endre László alispán 18.913. kig. számú rendelete pedig kimondta: „egy zsidó család jogos lakásszükségletét egy szobával kielégítve látja." így a keletkezett felesleg kiigényelhetővé vált. A lakásszerzés másik módja a hatósági költöztetés volt. Erről mondott véleményt egy névtelen levélíró: „Tisztelt Jegyző Úr! Miért nem tetszik igénybe venni a ...rendőrtanácsos házát és.. .még párét? Ott vannak a nagy lakások üresen. Ők meg Pesten laknak ilyen nehéz időkben, mikor másnak egy szoba nem jut. És nekik kétfelé is van lakásuk, tessék intézkedni, mert az alispánnál jelentést teszünk. Valamint Pesten a Polgármesternél, hogy ma ilyesmi még elő is fordulhat."

51 A német megszállás után a szövetséges hatalmak hadszíntérnek nyilvánították Magyarország területét és az angolszász légierő megkezdte hazánk bombázását. Május végéig 188 ember költözött a fővárosból Rákosligetre kibombázott otthonaikból. A megszállást követően fokozódott a zsidók üldözése is. Elvették rádiójukat, kikapcsolták a villanyt, telefont, elvesztették állásaikat. Nem volt kivétel ez alól még Gózon Gyula, a népszerű színész sem. Jellemző az a levél, mely április 2-án érkezett a községházára: „Rákosliget község tekintetes Elöljáróságának! Jelentem, hogy a mai nap délelőtt 11 és 12 óra között a következő zsidó fajú egyéneket láttam a Horthy Miklós úton sétálgatni: D. V. Phőbus-tisztviselő, aki a II. utca sarkán néhány percig 47 BFL V. 714. b. Rákosliget iratai 2793/1941 Jelentés a közellátási viszonyokról 48 BFL V. 714. b. Rákosliget iratai 4983/1939. 49 Dr. Blum (Bakonyi) Lajos. BFL V. 714. b. Rákosliget iratai 4991/1939. 50 BFL V. 714. b. Rákosliget iratai 3427/1940. 51 BFL V. 714. b. Rákosliget iratai 1320/1944. 246