Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Dombóvári Antal: Rákosliget krónikája, 1899-1949 233-251

Dombóvári Antal Rákosliget krónikája, 1899-1949 várta a fiatalokat. A Rákosligeti Atlétikai Club (RAC) 1934-ben egyesült a MOVE-el, atlétikai szakosztálya kimagasló teljesítményt nyújtott Paulinyi Jenő ve­zetésével: 1934 és 1941 között megszakítás nélkül nyerték meg az országos atlétikai versenyeket! 44 Bélley Géza, Rákosliget első jegyzője 1933-ban nyugdíjba vonult. Utódja Szávay István lett. Az ő idejében választották Endre Lászlót Rákosliget díszpolgárává. Az ünnepségről a Gödöllői Hírlap 1934. május 13-i száma kétoldalas cikkben számolt be. „.. .Rákosliget község közönsége büszke lehet arra, hogy Gömbös Gyula mellett vitéz Endre Lászlót díszpolgáraként tisztelheti. Van-e közöttünk olyan, aki égőbb hit­tel tekintene hazánk jobb jövője felé? Van-e aki öntudatosabb lenne minden lépésé­ben? ... Legelső tudatunkba is ugy lép be, mint katona, aki a nagy harc után alig pihenve, már a nyugati végek felé siet, - táborba száll az apa és fia, hogy féltő gond­dal őrizzék a honi földet." 1935-ben azután kiderült, hogy Szávay főjegyző hamisított általános iskolai bizonyítvánnyal került a jegyzői tanfolyamra, majd annak elvégzése után jegyzői állásokba. Nagy volt a község lakóinak ámulata, amikor a csendőrség le­tartóztatta Rákosliget főjegyzőjét! 45 A 30-as évek végén az elszegényedés egyre növekedett, amint azt a Horthy Mik­lós kormányzó feleségének nevével fémjelzett országos ínségakció kérelmei is mu­tatták. A kérelmezők közül sokan a trianoni egyezmény során elszakított területekről menekültek a megcsonkított Magyarországra. Nagy Aranka, „beteg és nyomorék nyugdíjas egyetemi díjnok", a korábbi kolozsvári polgármester unokahúga négy al­kalommal fordult eredménytelenül a kormányzó feleségéhez. Egyik kérvényében ezt írta: „Hóman miniszter fel nem emelné a nyugdíjam, pedig kollegám volt!" 46 Bár hazánk a 30-as évek végén még nem tartozott a hadviselő felek közé, az ellátá­si gondok egyre erősebben jelentkeztek. A heti lisztadagot 20 dkg-ra szállították, a heti zsíradagot szintén. Rákosliget mezőgazdasági termelés híján nem volt önellátó, lakóinak döntő többsége Budapestre bejáró tisztviselőként dolgozott. A jegyrendszer bevezetésekor ezért különösen a cipőjegy érintette hátrányosan a közönséget. A fő­jegyző havi 300-400 pár cipőt igényelt, kapott 60 párat - a valós igény viszont 900 43 Az 1932-es nyári olimpián, Los Angelesben Remecz József diszkoszvető, a RAC kiváló sportolója, aki 1931-ben 48,83 méteres dobásával rövid ideig világcsúcstartó volt, 9. helyezést ért el. 44 Paulinyi Jenő e dolgozat szerzőjének testnevelő tanára volt 1955-59 között. A még élő RAC tagok beszámolóján alapul a háború előtti sikersorozat élménye. 45 Gödöllői Hírlap, 1935. november 17. 3. p.; Utóda két évig Szabó József volt, aki az aszfaltjárda épí­tésével és a központi park kifejlesztésével tette magát ismertté. 1938-ban egy évre Csanády György lett a főjegyző, 1939-ben Tóth Zoltán került a helyére, aki 1944 őszén elmenekült, egyesek szerint hadifogásba került. 46 BFL V. 714. Rákosliget iratai, Horthy Miklós ínségakció kérvényei, szám n. 245

Next

/
Oldalképek
Tartalom