Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulás

Dombóvári Antal: Rákosliget krónikája, 1899-1949 233-251

Dombóvári Antal Rákosliget krónikája, 1899-1949 büntetéstől azonban az élemedettebb korban lévő prolik nyomban kigyógyultak a népboldogító communizmusból." „A diktatúra alatt a szesz és kártya tilalom okozta a legtöbb gondot... Bort csak orvosi receptre kiállított utalvány ellenében volt szabad, fél, maximum egy literes adagokban kiszolgáltatni az italmérőknek. Lakosságunk borkedvelő része eleinte úgy segített magán, hogy a szomszédos Rákoskeresztúr és Nagytarcsa községekbe rándult át egy kis búfelejtőre, hol a szesztilalmat nem kezelték oly szigorúan. Azonban a vörös őrség szemfüles tagjai csakhamar rájöttek arra, hogy a tejes kannákban nem tejet, hanem a proli erkölcsöket megmétejező (sic) átkos boritalt hordanak haza a kirándulók, s egyik-másik hazatérő a vörös őrség laktanyája előtt négykézlábon éltette a proletárdiktatúrát... Később azonban rájöttek arra, orvosi receptre utalványt állít ki a direktórium.. .egyszerre tömegesen betegedtek meg az emberek és csodálatos módon minden betegnek egy fél, vagy egy liter bort rendeltek az orvosok. .. .Ha egy ily beteg utalványát megkapta, azzal bejárta a községben lévő mind a hat korcsmát, s mindjárt mindenütt kiváltva,...a szesztilalom ellenére is terjesen gyógyultan került haza estére hajlékába." „Vallási téren semmi különösebb zavar elő nem fordult, mindenki szabadon imádhatta istenét a diktatúra alatt is, csupán a vallás oktatást szüntették meg az iskolákban, s a párbér fizetés kötelezettségét törölték el, de nem gátolták az önkéntes egyházi adózást." „Augusztus 10-én...a Rákoskeresztúron állomásozó 27-ik román gyalogezred 2-ik százada bevonult Rákosligetre.. .a lopások és egyéb harácsolásokból eredő bejelentett kár összesen 52 727 korona."

36 A román megszállás november 14-ig tartott. A Pestvidéki Királyi Törvényszék gyorsított eljárással hozott ítéletet a rákosligeti direktórium tagjai felett. Holnapy Ernőt, a direktórium elnökét személyes szabadság megsértésével, lázadással, zsarolással, hatóság elleni erőszakkal, okirat hamisítással, lopással vádolták, három és fél év börtönbüntetésre ítélték, de betegsége miatt egy év után szabadon engedték, s 1921-ben tüdővészben meg is halt. Kürschner Jakab hét hónapot kapott.

37 Rákosligetet a kommün alatt jelentősebb erkölcsi, anyagi kár nem érte, így az élet hamarosan visszatért a rendes kerékvágásba. Az 1920. évi XXXVI. te. értelmében az „érdemes" és „gondos" gazdák házhelyekhez, illetve kishaszonbérlethez jutottak. Rákosligeten 200 négyszögöles házhelyeket osztottak az Óhegyi dűlőben. Három hadirokkant, hét hadiözvegy és 67 közalkalmazott kapott telket. Az Országos Földrendező Bizottság a Fuchs család tagjaitól mintegy 15 katasztrális holdat vett igénybe, valamint a község keleti határában Bolza Mariette birtokából osztottak ki néhány holdat. 36 BFL V. 714. a. Rákosliget közgyűlési jegyzőkönyve. 37 Pestvidéki Államügyészség 1920. január 2-án kelt vádindítványa. Másolat a szerző birtokában. 243